A TASZ hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon: független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, illetve dönt arról, hogy a megfigyelés jogszerű-e.

A megfigyelések későbbi szakaszaiban és a befejezésük után sem érvényesül külső kontroll, így a célszemélyek soha nem tudják meg, ha jogellenesen gyűjtöttek róluk adatokat, emiatt pedig jogorvoslati lehetőségük sincs - írja a jogvédő szervezet közleményében.

A Pegasus-ügy kapcsán beigazolódott, hogy nem elméleti jellegű problémáról van szó, hanem a jogsértések ténylegesen is megtörténnek, amiről a közvélemény csak a sajtónak köszönhetően szerezhetett tudomást. A kizárólag államok által megvásárolható Pegasus kémprogram nyomait több, nemzetbiztonsági szempontból érdektelen, de a kormányzat számára kellemetlen magyar célpont telefonján is megtalálták.

A TASZ magyar és nemzetközi szervek elé viszi az alapjogsértő titkosszolgálati szabályozás ügyét. A szervezet Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy anonimitást kérő hatodik személy nevében a nemzetbiztonsági törvény által kínált jogorvoslati utat járja végig.

  • Panasszal fordult a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményezni fogja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának és az Alapvető Jogok Biztosának vizsgálatát.
  • A további hazai jogérvényesítés első lépéseként tájékoztatást kért a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fog fordulni.

Mivel a visszaéléseknek több nemzetközi vonatkozása is van – a kémprogramot izraeli cég gyártotta és Magyarországon élő uniós állampolgárt is megcéloztak vele – a TASZ nemzetközi szinten is eljárásokat indít.

  • Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik, bizonyíthatóan megfigyelt ügyfél ügyében az izraeli Legfőbb Ügyész vizsgálatát kezdeményezi. Ebben az autokráciákba irányuló izraeli fegyverexport ellen küzdő független ügyvéd, Eitay Mack segít a szervezetnek. Az eljárás célja felderíteni, hogy a kémfegyver izraeli oldalról hogyan kaphatott exportengedélyt olyan országba, amely nemzetközi jogállamisági jelentések és strasbourgi ítéletek alapján nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket.

A TASZ szerint a Magyarországon tanuló belga diákaktivista, Adrien Beauduin megfigyelése kapcsán kimondható, hogy a magyar megfigyelések szabályozása európai uniós jogba is ütközik: megsérti a személyek és munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát.

  • A szervezet az Európai Bizottsághoz is fordult az ügyben.

A sajtóban eddig nyilvánosságra került információk alapján a megfigyelések politikailag motiváltak. A kormányzati kommunikáció évek óta visszatérő eleme, hogy idegen ügynöknek vagy nemzetbiztonsági kockázatnak állítják be azokat, akik a kormány működésével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg - olvasható a közleményben.

  • A TASZ ezért Tóth Balázs emberi jogi ügyvéddel közösen egy olyan tömeges pert is elindít az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a megfigyeléseknek fokozottan kitett, a nyilvánosságban megbélyegzett újságírók és civilek érdekeit képviseli.

„Az, hogy a titkosszolgálatokat a nemzet helyett a hatalmat gyakorlók szolgálatába állítják, kínosan ismerős Közép- és Kelet-Európában. Megengedhetetlen, hogy a szükségképpen titkosan végzett hírszerző és elhárító munka az állampolgárok védelme helyett az elnyomásuk eszközévé váljon” – mondta Remport Ádám, a TASZ megfigyelési ügyekkel foglalkozó szakértője.