2023-ban 1700 milliárd forint árbevételt realizált a hazai gyógyszeripar, ebből az export 1363 milliárd forintot tett ki, vagyis erősen exportorientáltak a hazai vállalatok. Egy évvel korábban 1574 milliárd forintot realizált a hazai gyógyszerszektor, 2020-hoz képest pedig közel 11 százalékkal nőtt a hazai cégek árbevétele, mondta Greskovits Dávid, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke a szövetség konferenciáján.

A gyógyszerszektor a gazdaság olyan alappillére, amire érdemes építeni, tette hozzá. Magyarország népességszám alapján globálisan a 96-dik helyen áll, a gyógyszeripari értékesítés abszolút volumenét tekintve pedig a 20-dik helyen. Az egy lakosra jutó gyógyszerexportban a magyar gyógyszergyártás globálisan a 12-dik helyen áll. Ázsiával és Amerikával szemben is fokozni kell a hazai gyógyszeripar versenyképességét. A MAGYOSZ elnöke kiemelte, idén májusban kötöttek a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) egy megállapodást, aminek keretében stratégiai együttműködésre törekednek.

Kéréssel állt elő Nagy Márton

A magyar gazdaság jelentős ágazata a gyógyszeripar, mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a MAGYOSZ konferenciáján. A szektor történelmi ágazat, mindig is az volt és az is lesz.

Úgy fogalmazott a miniszter, hogy nem kisebb dolgot kér a hazai gyógyszergyártóktól, mint azt, hogy a gyógyszeripar is járuljon hozzá ahhoz, hogy a gazdaság 3 százalék vagy afeletti növekedést tudjon elérni 2025-ben.

Októberben 3-4 százalékos kiskereskedelmi forgalom bővülés lehet, ez a gyógyszeriparnak jó, hiszen a hazai kiskereskedelemben a legmasszívabb növekedés a gyógyszerágazatban és a drogériákban van. Ugyanakkor a szektor is a lakosság számára az egyik legérzékenyebb terület fogyasztás szempontjából, emelte ki Nagy Márton.

A top4 legérzékenyebb területek:

  • az élelmiszer fogyasztás;
  • az energia, rezsi költségek;
  • a gyógyszeripar mellett a gyógyászat is;
  • valamint az üzemanyag fogyasztás;

Költsön az állam a szektorra

A  Richter Közép-Európa legnagyobb gyógyszercége, a hazai gyógyszeriparban is az első, mondta Orbán Gábor, Richter Gedeon Nyrt., vezérigazgatója a MAGYOSZ konferencián a gyártói kerekasztal beszélgetésben.

Azokban az ágazatokban, ahol az elmúlt 15 évben a legnagyobb növekedés volt Európa nem tudott előre lépni, kivétel a gyógyszeripar, ezt kellene észre venni, ezért lenne fontos erre építeni Európának és Magyarországnak is

– emelte ki a Richter vezérigazgatója.

Bankhitelből ez az ágazat nem tud fejlődni, az állami költekezés fontosságára hívta fel a figyelmet Orbán Gábor. Az innovatív ágazatok versenyképessége önerőből, tőkéből és kutatás-fejlesztésre való építkezésből áll. 

A politika a szabályozás minőségével is tud segíteni, mondta Poroszlai Csaba, MAGYOSZ alelnöke, az EGIS Gyógyszergyár Zrt., vezérigazgatója. Eljutottunk oda, hogy az európai versenyképességet hátráltatja, az a különbség, ami távolkeleten jellemző, vagyis a szabályozási lazaság. A szabályozási eltérés valamilyen kiegyenlítési mechanizmusát szeretnék elérni, tette hozzá az EGIS vezérigazgatója.

Fontos a magyar gyógyszeripar kontextusba helyezése, erről Láng Róbert egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztos beszélt. Fontos, hogy a magyar gyógyszeripart össze tudják hasonlítani más európai gyógyszergyártókkal. Kiemelte, hogy 2024 harmadik negyedévében a gyógyszeripari szabadalmak egyharmada Kínából származott, a második helyen az Amerikai Egyesült Államok állt, mondta a miniszteri biztos.

Veszélyben a versenyképesség

A versenyképesség egyes területeken elveszett, mondta Jelena Livsica, MAGYOSZ elnökségi tagja, a TEVA Gyógyszergyár Zrt., kereskedelmi vezérigazgatója. Kiemelte, a legfontosabb gyógyszerek 60 százalékát a TEVA gyártja. Instabil a legfontosabb gyógyszerek ellátása, a kritikus gyógyszerek piacról való kivonásra érzékenyen érinti a betegellátást, az árazási rendszer sem követi a gyártási költségeket.

Kiemelte, tavaly a generikumok 69 százaléka egy vagy két beszállítótól származott, ami veszélyes helyzet, és emellett egyre több terméket vonnak ki a piacról és a piaci bevezetések száma is csökken.

Hangsúlyozta, soha nem tudunk már visszatérni a covid-19 előtti időszakhoz, ezért a jó gyakorlatok átvételére van szükség.

A versenyképességi veszélyhelyzet csökkentéséhez két lépésre van szükség, egyrészt felül kell vizsgálni a gyógyszerszabályozást, másrészt az a partnerkapcsolat, ami kialakult az NGM és MAGYOSZ között az egy jó irány.

Biztonságra, párbeszédre és ösztönzésre törekszik mindenki, mondta Deszk Anikó, a Sanofi-Aventis Zrt. vezérigazgatója. A gyógyszeripar egy bonyolult és komplex rendszer, az innovációk és beruházások támogatása kiemelten fontos a gyógyszeriparban.

A támogatási rendszer átalakítására is szükség van, olyan befektetésekre, amelyek a digitalizációval kapcsolatosak, így ezekkel a technológiákkal nem csak az ipart támogatják hanem a képzett magyar munkaerőt is itthon tudják tartani, a külföldön lévőket pedig visszacsábítani.

Magyarországon 17 gyógyszergyártóból 11 kis- és közepes vállalkozás (kkv), ezek a cégek adják az 1670 milliárd forintos gyógyszeripari árbevétel  2,5-3 százalékát, mondta Ásványi Tibor, a MAGYOSZ elnökségi tagja. A kkv-k adják a szektorban dolgozók 30 százalékát, akik 1,5-2 műszakban dolgoznak. Hangsúlyozta, a kkv-k inkubátorként működnek, és saját maguknak nevelnek ki szakembereket. De látják, hogy tíz évük van arra, hogy a humánerőforrás gondokat megoldják, és a folyamatosan csökkenő számú munkatársak helyett robotokat alkalmazzanak, ehhez pedig addig a  mesterséges intelligenciát be kell tanítani. Úgy véli, humanoid robotok jönnek a csomagolás és a logisztika területén, ez most még science fictionnak tűnik, de tíz év nagyon gyorsan el fog telni. Ásványi Tibor zárógondolatként azt mondta, közgazdasági alapokon kell számolni, aki nem így teszi az el fog bukni. És arra is felhívta a figyelmet, egyes becslések szerint 2025-ben jöhet az évezred legnagyobb influenzajárványa, ezért a gyógyszeripar továbbra is fontos ágazat lesz.