Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MAGYOSZ) alelnöke úgy nyilatkozott, komoly gátat jelent, hogy az előző évi betöltetlen álláshelyek számában maximalizálják a behozható külföldi dolgozók számát, miközben sok olyan állás van, amit egyáltalán nem hirdetnek meg, így pedig nehéz lesz a gazdaság változó és dinamikus igényeire reagálni. Így bár 70-80 ezer regisztrált álláshirdetés ismert, a valóságban ennél kétszer-háromszor több számról lehet szó – írja a haszon.hu.
Maier Dávid, az ázsiai munkavállalók közvetítésével foglalkozó Terendo ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz lett mostanra hazai munkaerőt találni a tartós munkanélküliség mellett, ezért álltak le azok közvetítésével. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a pár százezres munkaerő-tartalék nagyon nehezen, hosszú idő alatt, komoly kormányzati programmal lehetne integrálható a piacra.
A szakértők szerint elterjedt közelmúltban, hogy a fülöp-szigeteki munkaerő a legmegbízhatóbb, ugyanakkor az indiai munkásokról is jó visszajelzések érkeznek.
Míg utóbbiak behozatala 350-500 ezer, addig a filippínóké 1,2-1,5 millió forintba kerül.
2023 szeptemberében 95,5 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazottat tartottak számon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ami 13 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.