Még a nyolcvanas évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével, viszont akkor csak ígéretes nyomokat találtak a földgázkészletekre vonatkozóan Makó térségében.

Egy évtizeddel később John Gustavson amerikai geológus szerzett kutatási engedélyt a Makói-árok területének egy részére. Tőle Marc A. Brunert vette meg koncesszióját, aki megalapította a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. nevű vállalatot.

Majd 2005-ben három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, majd három másik fúrást is mélyített a terület közepén. Ekkor jött létre a TXM Gáz- és Olajkutató Kft., mely intenzív terepi tevékenységbe kezdett. A TXM kutatásai alapján a Makói-árokban 1000 milliárd köbméter palagáz lehet, amely Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még. Később már 1900 milliárd feletti gázmennyiségről is beszélt a cég 2015-ben.

Nagyon mélyen van a gáz, nagyon melegen a Makói-árokban

Hogy érezhető legyen, hogy ez milyen hatalmas mennyiség: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.

Viszont már akkor világossá vált, hogy ez inkább örök ígéret, mintsem kitermelhető gázmennyiség: a világszerte használatos berendezések maximum 175-200 fokot bírnak, Makón pedig volt olyan lemélyített kút, ahol 280-300 fokot mértek.

A régiós palagázkészletek ráadásul átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el a föld felszíne alatt, mint az épp az olcsó palagáz előnyeit élvező Észak-Amerikában, továbbá Európában nem is igazán volt szereplő a 2010-es években sem, aki gazdaságosan tudta volna felhozni a földgázt.

Már 2012-ben óva intett mindenkit Holoda Attila – a Mol Nyrt. akkori eurázsiai kutatás-termelési igazgatója, majd későbbi energetikai államtitkár – attól, hogy "gázmilliárdokat" kezdjen el számolni: a makói mező nemkonvencionális, ám nem palagázról van szó. A szakember azzal hűtötte le a makói gázvagyonban reménykedőket, hogy a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű „nem hagyományos” szénhidrogént a felszínre hozni.

Majd 2022. mjusban Holoda Attila a Napi.hu-nak elmondta, hogy a kitermeléssel kapcsolatban a fő probléma, hogy a gáz jellemzően több mint 3500 méter mélységben van (a hagyományos nálunk 1600 méter, amely egyébként az Egyesült Államokban a palagázos repesztések mélysége).

Most drága a gáz és megérheti kitermelni

Részben ez utóbbival magyarázható, hogy a kanadai Falcon Oil & Gas leányvállalata, a TXM Olaj és Gázkutató Kft. több tízmilliárd forintos beruházása elbukott. A speciális technológiai igény, a nagyobb nyomás, nagyobb hőmérséklet “kifogott” a kutatókon, de a munkálatok inkább azért fejeződtek be, mert a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság után beszakadt a földgáz ára, és a TXM a kitermelésre teljes egészében meg sem talált megoldása ettől jóval magasabb árköltségen tudott volna megtérülni.

Mostanában a földgáz ára rekordokat döntöget, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára a Gazprom és más szolgáltatók is folyamatosan időszakosan leállítják az európai szállításokat, vagy zsarolásképp teljesíthetetlen feltételeket szabnak a szállításokhoz.

Június közepe óta 60 százalékkal esett vissza az orosz gázexport az EU irányába. Szerdán a TTF fronthavi határidős jegyzései 161 eurós megawattóránkénti (MWh) szinten álltak. Most ez az árszint már akár gazdaságossá is teheti a kitermelést, amelyet a csütörtöki kormányinfón beígért Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

A TXM még működik

A kanadai-magyar cég nem került felszámolás alá, a 2010-es kudarcok után is létezik ennek ellenére, de az elmúlt években rendre százmilliós veszteségeket produkált: 2021-ben 7,6 millió forinttól valamivel elmaradó forgalom mellett 140,5 milliós veszteséget hoztak össze. Viszont 2021-ben tőkeemelést hajtottak végre: a mínusz 40 milliós saját tőkét 1,611 milliárdra húzták fel – derül ki az Opten adataiból.

A TXM mellett a Mol Nyrt.-nek is vannak kútjai a makói térségben. A kitermeléshez szükséges befektetések költségeit több tíz, de egyes elemzők 100 milliárdos összegűre taksálják. Ezt egyelőre senki nem akarja finanszírozni.

„Komoly pazarlás a jelenlegi háborús helyzet közepette nem felhozni a könnyen kitermelhető földgázt. Nemcsak az energiabiztonságot javítaná, de már tavaly decemberben 2100 dollár volt 1000 köbméter gáz ára, de márciusban már 3900-4000 dolláros szinteket is láttunk. Ha meg kell venni, akkor ott veszteség, ha nem adjuk el, ott” – magyarázta korábban lapunknak egy nemzetközi gázkereskedő a magyar készletekről és a tétlenségről.

Meglátása szerint piacilag ez olyan magas árszint, hogyha az oroszokkal kötött hosszútávú gázszerződés valóban 20 százalékos kedvezményt adna, Európában vélhetően könnyű lenne profitot termelni a magyar gázzal. Természetesen a gázpiac nem úgy működik, hogy „a kofák befőttesüvegben kínálják a gázt”, de most nagy érték, ha valakinek földgáza van - fogalmazott a kereskedő a Napi.hu-nak.