A hagyományos szeptemberi makrokonferencia alapküldetése, hogy segítse a vállalatvezetőket az éves tervezésben, a résztvevők osszák meg, milyen trendeket látnak, illetve inspirálódjanak egymástól – vezette fel a konferenciát Fábián Ágnes, a szövetség elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezetője. „Ez a szeptember azonban olyan, amilyet eddig nem éltünk meg, de ez a körülmény nem változtat azon, hogy tervezni kell – legfeljebb jövő évben kéthavonta át kell írni az elképzeléseket. Éppen ezért talán még soha nem volt ekkora szükség arra, hogy együtt gondolkodjunk arról, milyen lesz a jövő év.”

Egy olyan fellendülés után, mint amilyet a 2010-es években lehetett tapasztalni, törvényszerűen jön egy recesszió, ami a járvány képében érkezett meg – mondta Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. társalapítója. Hangsúlyozta, hogy az európai energiaválság okozója nem a háború, az csak felgyorsította az eseményeket. Arról is beszélt, hogy a globalizáció – amelynek egyébként a magyar gazdaság haszonélvezője volt – megtorpant.

Európa és a magyar gazdaság is energiaválságba rohan, de ez nem lesz hosszú – mondta előadásában Török Zoltán, Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte valószínűleg lesz elég földgáz és villamosáram, a kérdés csak az, hogy ezt ki tudja megfizetni. Ezért gyors fékezés jön a magyar és az európai gazdaságban lesznek piaci szereplők, akik feladják. Prognózisa szerint ugyanakkor az energiaárakban mérséklődni fog a kockázati felár, és fokozatos megnyugvást lehet majd tapasztalni a piacon a jövő év második felében.

Török szerint a vállalatvezetőknek több forgatókönyvvel kell dolgozniuk, de alapverziónak azt tartja, hogy ez a válság egy év távlatában véget fog érni – ezért a munkaerő megtartása valószínűleg jobb döntés lehet a leépítésnél.

Tálos Péter, a Foxconn alelnöke úgy vélte, hogy a globális ellátási láncok szétszakadása folytatódik, és a technológiák áramlásának a korlátozása is felerősödik. Szerinte ennek, valamint az energiaválság nyomán Kína exportorientáltsága megszűnik, ennek pedig Magyarország haszonélvezője lehet.

Makro szempontból a legfontosabb mutatókat tekintve a koronavírus-járvánnyal kezdődött válság kezelésében Magyarország kifejezetten sikeres – mondta előadásában Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az első félévben a GDP növekedése is kifejezetten erőteljes volt, és a tárca előrejelzése szerint éves szinten is 4 százalék fölött marad, jók a foglalkoztatottsági adatok, a beruházásokban pedig idén rekordot várnak.

A magyar gazdaság számára az idei és a jövő év makrogazdasági és vállalati oldalról egyaránt nehéz lesz, de a Pénzügyminisztérium számításai szerint 2023 végén, 2024 elején megtörténhet a visszatérés az egyensúlyi növekedési pályára, 2024-től pedig vissza lehet állni a 4 százalékos GDP-bővülésre. A hosszútávú stratégiában nem szerepel az adórendszer változása – mondta Besesek Botond, a PM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.