Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ipari termelés októberi statisztikáját első becslése alapján. Szeptemberben az ipari termelés volumene 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,7 százalékkal csökkent. Augusztushoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött a szezonálisan kiigazított kibocsátás. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 szeptemberében - írja az MTI.

Szerdán a novemberi fogyasztói árak alakulását és a szálláshelyek októberi forgalmát publikálja a KSH.

A fogyasztói árak októberben átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Főleg az üzemanyagok és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. A maginfláció az előző hónaphoz képest 0,9 százalék, tavaly októberhez viszonyítva 4,7 százalék volt. Január-októberben, az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 4,2 százalékkal emelkedtek.

A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma szeptemberben 19 százalékkal nőtt 2020 azonos hónapjához viszonyítva, és 3,7 százalékkal meghaladta a koronavírus-járvány kitörése előtti, 2019. szeptemberi értéket is. A külföldi vendégéjszakák száma éves összevetésben - elsősorban a bázisidőszakban hatályos járványvédelmi intézkedések következtében - közel öt és félszeresére emelkedett, 2019 azonos időszakához viszonyítva 51 százalékkal csökkent. Szeptemberben az összes bruttó árbevétel folyó áron 92 százalékkal, 37,5 milliárd forintra nőtt. Az idén január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyek 9,6 százalékkal kevesebb, összesen 11 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 5,7, a külföldiek 19 százalékkal kevesebb (8,2, illetve 2,9 millió) vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken.

Szintén szerdán teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját.

Október végéig a PM részletes adatai szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének bevételei 1730,2 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 2048,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal voltak magasabbak az év első tíz hónapjában. A központi alrendszer 2922,2 milliárd forintos hiánnyal zárt október végén, ami az idei évre kitűzött módosított előirányzat 127,7 százaléka és 634,5 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A központi költségvetés 2704,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 265,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 47,3 milliárd forintos többletet mutattak október végére.

Csütörtökön a külkereskedelmi forgalom októberi előzetes statisztikáját közli a KSH. Szeptemberben az export euróban mért értéke az egy évvel korábbihoz képest változatlan maradt, az import viszont 14,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi áruforgalom mérlege az előző két hónaphoz hasonlóan deficittel zárt, 128 millió euró értékben, ami 1,316 milliárd euróval rosszabb az egy évvel korábbinál. Az augusztusihoz viszonyítva - amikor 751 millió euró volt a deficit - az export 24,6 százalékkal, az import 15,7 százalékkal nőtt euróban. Az év első kilenc hónapjában az export 15,6 százalékkal, az import 18,2 százalékkal nőtt, a 2,582 milliárd euró exporttöbblet 1,230 milliárd euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Pénteken a KSH a mezőgazdaság idei kibocsátásának első becslését adja ki. Tavaly a mezőgazdasági termelés volumene 2,1 százalékkal csökkent, az árak 6,3 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 4,1 százalékkal nőtt 2020-ban. A növénytermesztés termelése 2,9 százalékkal mérséklődött. A gabonafélék mennyisége 1,1 százalékkal kisebb lett, ezen belül a búza 7,0 százalékos csökkenését az árpa termelésének 3,6 százalékos és a kukorica 3,2 százalékos növekedése ellensúlyozta.

Az állattenyésztés termelési volumene 1,6 százalékkal mérséklődött. Az élő állatok termelése 2,9 százalékkal csökkent, elsősorban a baromfi- és a sertésállomány fogyása miatt. Az állati termékek termelése 1,3 százalékkal nagyobb lett, a nyers tehéntejé nőtt, a többi termék előállítása nem változott.