Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek tavaly novemberi alakulásáról szóló statisztikát. A legutóbbi jelentés szerint 2018 január-októberben a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 327 100 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - foglalja össze az MTI a tudnivalókat.

Szintén kedden jelenik meg az államháztartás 2018-as helyzetéről szóló részletes tájékoztató. Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca előzetes adatait ismertetve egy hete azt közölte: tavaly decemberben az államháztartás központi alrendszere 397,3 milliárd forint többlettel zárt. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a tavalyi egész éves pénzforgalmi hiány 1445,1 milliárd forintra rúghatott az előzetes adatok alapján, a tavalyi év végére 71 százalékra mérséklődhetett a GDP-hez mért államadósság, amely 2017 végén 73,3 százalék volt. Az Eximbank nélkül a GDP-arányos államadósság mértéke 69,2 százalékot mutat - jelezte. Az államháztartás központi alrendszerén belül 2018 egészében a központi költségvetés 1368,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 83,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,6 milliárd forintos többletet mutattak.

Csütörtökön a tavaly novemberi kiskereskedelmi forgalom második becslését közli a KSH. Az előzetes adatok szerint tavaly novemberben a nyers adat szerint 5,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve. Az előző hónapban valamivel magasabb, 6,4 százalékos kiigazítatlan, illetve 5,5 százalékos naptárhatástól megtisztított növekedést mért a KSH. Az első tizenegy hónapban a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 6,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A CIB heti makronaptárában emlékeztet, hogy csütörtökön tartja évi első ülését az Európai Központi Bank (ECB). A bank elemzői a kamatkondíciókban nem várnak változást. Ami viszont izgalmas lehet, hogy az elmúlt hetek gyenge növekedési adatainak hatására mennyiben változott a döntéshozók makrogazdasági kilátásokról és a szükséges monetáris politikai lépésekről alkotott képe. Decemberben még optimisták voltak az ECB-nél, alig korrigálták lefelé a makrogazdasági prognózisokat, bíztak abban, hogy 2021-re az inflációs cél fenntartható módon elérhetővé válik. Az előrejelzéseket övező kockázatokat, szimmetrikusnak értékelték, de utaltak a lefele mutató kockázatok erősödésére.

Fontos lépés lehet a QE program lezárását követően a várható megerősítés, hogy a kamatok még jó ideig nem emelkednek, a laza monetáris kondíciók fenntartása indokolt marad, illetve hogy a lejáró értékpapírokat és kamatokat az első kamatemelés időpontján túl is újrabefektetik. Mindemellett a rugalmasságra is utalhatnak; magyarul, az ECB lépései a jövőben nagyban függenek majd a beérkező új adatoktól.

Az Egyesült Államokban másodvonalbeli adatközlésekre kerül sor (amennyiben a kormányzati leállás azt lehetővé teszi), a számok piacmozgató ereje korlátozott lehet. Ugyanis a beszámolóban a megrendelésállományt és az ingatlanpiaci statisztikákat teszik közzé.