Még az idén létrehozná a Nemzetgazdasági Minisztérium az exportképes vállalkozások külpiaci boldogulását támogató kereskedőházakat. Korábbi hírek szerint 6-8 kereskedőház megalapítását tervei a kormány, Nagy Róza, az NGM államtitkára pedig arról beszélt a héten egy szakmai fórumon, hogy az első ház Azerbajdzsánban kezdheti meg a tevékenységét. Az erről szóló koncepció már elkészült, és zajlik a szakmai részletek kidolgozása is, azonban mivel állami társalapítással és tulajdonlással létrehozandó, önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató, piaci alapon működő vállalat megalapításáról lenne szó a kormányzati elképzelések szerint, ezért a konkrét törvényalkotási feladatok meghatározására még nem került sor. A vállalat megalapításához ugyanis nemcsak a hazai jogszabályokat, hanem az Európai Unió és a WTO előírásait is figyelembe kell venni. A finanszírozáshoz szükséges források kérdése sem dőlt még el - válaszolta a Napi Gazdaság Online érdeklődésére az NGM.
A tárca szerint jelenleg mintegy 2,5-3 ezer külpiaci terjeszkedésre alkalmas vállalkozás működik hazánkban, de még számos olyan cég lehet, amely potenciálisan tartósan exportképessé tehető. Ez utóbbiak felkutatásában az NGM fontosnak tartaná a gazdasági kamarákkal, érdekképviseletekkel és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) regionális irodáival való együttműködést is.
A tárca elképzelései szerint a kereskedőház azon vállalkozások számára nyújt majd komplex, szolgáltatást a piackutatástól a konkrét üzleti tranzakciók lebonyolításáig, amelyek exportképes termékekkel, vagy versenyképes termékek előállítását lehetővé tevő készséggel, és technológiai-innovációs képességgel rendelkeznek, továbbá termékeik, szolgáltatásaik révén hosszú időre képesek bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe.
A szaktárca az élelmiszeripar, az információ technológia és telekommunikáció, vegyipar és környezetvédelmi technika, gép- és villamosipari gépek, alkatrészek, továbbá az építésügyi, infrastrukturális, és a vízügyi szolgáltatások esetében látja reálisan megvalósíthatónak a kereskedőház tevékenységét.
Az NGM reményei szerint a kereskedőház profiljába a minél magasabb feldolgozottsági szintű élelmiszerek is beletartoznak majd. Tevékenységét elsősorban a magyar vállalatok által közvetlenül nehezen megközelíthető, ám a magyar gazdaság által kiemelten fontos exportpiacokra koncentrálná. Az árualapot az exportképes árualappal már rendelkező, vagy a versenyképes árualap előállítására rövid időn belül alkalmassá tehető vállalkozásoktól szereznék be a házak működéséhez. Az értékesítés pedig a tárca elképzelései szerint részben saját számlás, részben bizományosi alapon zajlana.