A kormány árstopról szóló rendelete nem mondja meg, hogy milyen kiszerelésről van szó – a lisztből van például egy- és kétkilós, az olajból egy-, két, és ötliteres is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György értelmezése szerint mivel csak termék-meghatározás van a rendeletben, kiszereléstől függetlenül mindegyikre be kell tartani az árstopot, és a készletezési szabályt - idézi a szakembert a 24.hu.

Vámos szerint az „árusítási kötelezettségen” valójában készletezési kötelezettséget kell érteni. Ha tavaly hétfőnként átlagban egy mázsa lisztje volt készleten, négy szállítótól, akkor most is minden hétfőn legalább egy mázsa lisztje kell, hogy legyen készleten a reggeli nyitásra, de az mindegy, hogy hány és milyen szállítótól. És a hét minden napjának reggelére ugyanígy teljesíteni kell az előző évi aznapra eső átlagkészletnek megfelelő mennyiséget az adott termékekből. A rendelet márkára vonatkozó kötöttséget nem említ, ezért úgy véli, a kereskedő megteheti, hogy a korábbitól eltérő márkát árul az árstoppal érintett termékekből.

Kapcsolódó

Jellemzően a kisboltok dolgoznak kiskasszával, és többnyire ők azok, akik az átlagár felett értékesítenek. Emiatt a kicsiknél az átlagnál nagyobb lehet az árbevétel-kiesés. Példát is mondott: ha az árstoppal érintett terméket október 15-én valaki 1500 forintért árulta, most meg 1800 forintért, februártól újra 1500 forintért kellene árulnia a terméket, bukva rajta egységenként 300 forintot. De ha nincs árnyilvántartása, és a KSH-s átlagárat kell alkalmaznia – ami feltehetően az ő áránál alacsonyabb –, tegyük fel 1400 forintos árat, akkor nagyobb, 400 forintos bevételkiesése realizálódik az adott terméken.

Az árstop elvileg akár a jelenlegi beszerzési ár alá is viheti egy-egy termék fogyasztói árát, vagyis a rendelkezés törvénytelenségre kötelezné a boltokat, miután az üzletláncok nem értékesíthetnek beszerzési áron alul árut - írja G7. Ezt azzal az elég furcsa kitétellel védik ki, hogy az árstopban érintett hét terméknél az októberi beszerzési árat kell alapnak tekinteni, miközben a valóságban a bolt konkrétan nem azon az áron veszi át a terméket.

A hírportál sajtómunkásainak beszélgetései alapján egyre inkább az az összkép bontakozik ki, hogy a beszállítókra nem lesz hatással az árstop. Ugyanakkor nem látszik olyan jogi lehetőség, amely meg tudná akadályozni, hogy a több ezer árucikket forgalmazó boltok a hét terméken kieső bevételt más termékek áremelésével ne kompenzálják. Ha így lesz, akkor végső soron az árstop hatása szétterül: az összes vásárló anyagi szolidaritása lesz az, hogy októberi áron jutnak hozzá a liszthez és a cukorhoz azok, akiknek ez tényleg sokat számít.