Három oka van a vártnál rosszabb előrejelzéseknek: egyfelől a távol-keleti feltörekvő országok, élükön Kínával szűkülő exportlehetőségeik nyomán a vártnál lassabb ütemű növekedést diktálnak. Emellett jövőre az Egyesült Államokban egy érezhető költségvetési kiigazítás fogja kezdetét venni, aminek szintén fékező lesz a hatása, illetve közben az eurózóna adósságválságával kapcsolatos bizonytalanságok - hiába a sikeres hétvégi uniós csúcstalálkozó - továbbra sem tűnnek megoldottnak. A Kopint-Tárki Zrt. szerint idén enyhe visszaesés vár az eurózóna gazdaságára, bár az egyes tagországok között rendkívül eltérő teljesítményeket lehet majd látni, míg jövőre stagnálás közeli állapotba kerülhet a közös térség növekedési ereje. A konjunktúrajelentés bemutatásakor az elemzők külön hangsúlyozták, hogy térségünk növekedési kilátásait a német konjunktúra alakulása tartja szűk pályán, márpedig az utóbbival kapcsolatban az IFO üzleti index lefelé mutató trendet vetít előre. A Kopint-Tárki szerint a német gazdaság érdemben majd csak jövőre növekedhet, mivel a feldolgozóipari várakozások egyelőre mélypontot jeleznek.
A Közép Kelet Európai térség esetében a szakértők arra számítanak, hogy továbbfolytatódik a gazdasági reálkonvergencia a fejlett európai térséghez, ám nem egységes az egyes országok teljesítménye. Jelenleg elsősorban a Baltikum, illetve Lengyelország és Szlovákia teljesít az átlagon felül, a többi újonnan csatlakozott országok esetében nem látszik a gyors ütemű felzárkózás. A visegrádi országok esetében külön érdekesség, hogy a költségvetési kiigazítás szinte mindenhol ÁFA emelést is tartalmaz, ami tompított formában, de jelentkezik az inflációban. A régióban - a romló külső környezet függvényében - kialakulhat egy verseny az üzleti környezet javítása tekintetében, ami könnyen fokozott adóversenyt generálhat az országok között, hogy azok minél nagyobb mértékben legyenek képesek külföldi tőkét vonzani. A piackutató szerint ennek van veszélye az államháztartási stabilitásra.
Magyarország esetében a korábbi 0,3 százalékos idei növekedési prognózisát 1,0-os visszaesésre változtatta a Kopint-Tárki, míg jövőre a várt 1,5 százalék helyett már csak 0,7 százalékos növekedést jósolnak. A prognózis korrekciójára részben a vártnál sokkal rosszabb első negyedéves GDP adat miatt került sor - árulta el Palócz Éva, a kutatóintézet vezérigazgatója.
Már nem lesz hatása az IMF-megállapodásnak
A magyar gazdaság kilátásait rontja, hogy a beruházási aktivitás egyre kisebb, vagyis reálgazdasági értelemben Magyarország nem felzárkózó, hanem lemaradó ország. Palócz szerint a konjunkturális kilátások szempontjából az idén már szinte mindegy is, hogy lesz-e IMF megállapodás, sőt a jövő évi teljesítményre sem lesz ennek nagy hatása - tette hozzá Palócz.
A közgazdász úgy látja, hogy a nemzetközi vállalatok a Magyarországon megtermelt nyereségüket máshova allokálják, ezt tükrözi vissza a drasztikusan romló cserearány-mutató. A cserearány romlása egyébként a szomszédos országokban is megfigyelhető, de kisebb mértékben, mint Magyarországon. Szintén a romló konjunkturális kilátásokra utal, hogy a bruttó hazai reáljövedelem volumenváltozása nagyobb ütemben csökken, mint a GDP, sőt már a tavalyi harmadik negyedév óta megfigyelhető ebben a szegmensben a zsugorodás.
Az elemzőház egyre rosszabb fogyasztói kilátásokkal számol, ami - nagy súlyát tekintve - visszafogja a GDP növekedés felpörgését, továbbra is csak az export szektor marad képes egyedüli húzóágazatként teljesíteni, ám az említett bizonytalan külső környezet miatt itt sem lehet nagy lendületre számítani.