A think.BDPST konferenciára az Antall József Tudásközpont (AJTK) szervezésében kerül sor a KKM, a Nemzetközi Visegrádi Alap, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal együttműködésében. A think.BDPST fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere, a konferencia főtámogatója az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
Budapesten tanácskoznak március 8-10. között az innováció legmeghatározóbb szakértői és szakpolitikai irányítói az első alkalommal idén megrendezett think.BDPST konferencián. A szervezők célja, hogy a tervek szerint évente megrendezett szakmai fórumon fűzzék szorosabbra az üzleti, kormányzati és civil szféra közötti régiós együttműködést az innováció és a kutatás-fejlesztés területén - mondta Antall Péter, az AJTK igazgatója.
A háromnapos esemény témái között szerepelnek a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásai, az innováció szociális, oktatási és munkaerő-piaci dimenziói, valamint a tartalomfogyasztás átalakulása, a közösségi vállalkozások, a közszolgáltatások és a városi infrastruktúra jövője, illetve az új technológiák hordozta biztonsági kockázatok is.
Csak együtt lehetünk nagyok
A think.BDPST konferencia innovációs stratégiai fórumként kívánja elősegíteni a közép-európai régió fejlesztését, akár rövidtávon is komoly eredményeket kínáló területeken. A méretgazdaságosság miatt a visegrádi országokat tömörítő Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország csupán együttműködve tud kiemelkedő eredményeket elérni a globális innovációs piacon - tette hozzá Magyar Levente. Az együtt gondolkodás, a közös fellépés és a kooperáció eurómilliárdokban mérhető többletet jelenthet a résztvevő országok számára, ami a GDP-növekedésben is kimutatható tényező lehet a jövőben.
A konferencia előadói között szerepel többek között George Pataki New York állam volt kormányzója, Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Robert-Jan Smith, az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatóságának vezetője és Pásztor János, az ENSZ főtitkár-helyettese is.
Lenne mit ledolgozni
Magyarországon jelenleg a GDP 1,4 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, az évtized végére azonban 1,8 százalék körüli részarány a cél - ennek eléréséhez pedig elengedhetetlen a visegrádi innovációs együttműködés elmélyítése. A visegrádi országokban ugyanakkor egyelőre elmarad a kis és középvállalkozások innovációs teljesítménye az uniós átlagtól. Az EU-ban a kisvállalkozások átlagosan 30, illetve a közepes cégek mintegy 50 százalékához kapcsolódik valamilyen innovációs teljesítmény, régiónkban azonban - Csehország kivételével - e számoknak nagyjából a fele teljesül (Magyarországon 12 és 26 százalék az arány).