Új adónem bevezetéséről döntött a közelmúltban a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi képviselő-testület: a föld után kell jövőre adót fizetniük a tulajdonosoknak. Az új adónem azokat a hódmezővásárhelyi földtulajdonosokat érinti, akik 4 hektárt meghaladó földterülettel rendelkeznek. 

Precedens Balmazújvárosban

A döntés ugyanakkor több szempontból is törvényellenes, emellett sérti az Alaptörvényt is. A Kúria még 2015-ben semmisítette meg Balmazújváros termőföldre kivetett települési különadóját.

Az indoklás szerint a településen mezőőri járulékot is kellett fizetni, kétféle közteher pedig nem kapcsolható a földtulajdonhoz.

Csak elvben lehetséges a föld adóztatása

Egy másik érvelés szerint a települési adó alanya csak magánszemély lehet, vállalkozás, vagy őstermelő nem. Ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozásából származó vagyonának körébe tartozó tárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető.

Vagyis annak ellenére, hogy a termőföld adóztatását a települési adóról szóló törvény nem zárja ki, a gyakorlatban sem a családi gazdaságként, vagyis gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozást, sem az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, egyéni vállalkozó gazdát sem lehet földadóval sújtani.

Az alapvető jogok biztosa egy 2015-ös ügyben – az Alkotmánybíróság gyakorlatára támaszkodva – elvi jelleggel törvénysértőnek minősítette a települési adó kivetését a termőföldre, mivel a helyi adókról szóló törvény ezt megtiltja.

Kútadó, toronyadó

A kormány döntése értelmében 2015 óta van lehetőségük az önkormányzatoknak települési különadó kivetésére. Az önkormányzatok - élve ezzel a lehetőséggel - korábban több olyan adót is bevezettek, amelyre korábban nem volt példa.

Ilyen volt a kutak adóztatása, vagy a bizonyos magasság fölötti építményekre bevezetett különadó. Több település már akkor, 2015-ben meg akarta adóztatni a településhez tartozó termőföldeket, végül ezek a törekvések sorra megbuktak.

Petíciót indítottak a gazdaszervezetek

Lázár János építési és közlekedési miniszter, a térség országgyűlési képviselője Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy

a helyi földadó bevezetése begyűrűzik a mezőgazdasági termékek árába, így az élelmiszerek további drágulásához vezet.

A történelmi aszály, valamint a háború miatt drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak után nem büntetni kell a magyar gazdákat, hanem segíteni nekik. Ezért a miniszter arra buzdít mindenkit, írja alá a földadó bevezetése ellen indított petíciót.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) petíciót indított a földadó bevezetése ellen. A két szervezet rámutatott, hogy a gazdákat terhelő adó előbb-utóbb begyűrűzik az élelmiszer-árakba, további áremelkedést okozva, ezért végső soron mindenkit érint a döntés.