A mobiltelefonon elvételéről, a hőségről, az iskolaigazgatók kinevezéséről, a KRÉTA rendszerben elérhető KRESZ-tanfolyamról, és a pedagógusok béremeléséről is beszélt Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában.
A Madách Gimnázium igazgatójának felmentésével kapcsolatban elmondta: ez egy nagy rendszer, a köznevelés világában hatezer intézményről van szó. Az igazgatóknál évente nagyjából ötszáz kinevezésre kerül sor, hiszen ötéves ciklusokban kapják a megbízásaikat. Idén nyáron is több mint négyszáz igazgatót neveztek ki a tankerületi rendszerben, és emellett az egyházi és magánfenntartók is ugyanígy a saját intézményrendszerükben cserélik a vezetőket és adott esetben, ha ez indokolt, akkor fel is mentenek igazgatókat, ez minden nagy rendszerben így van.
Eddig is minden ötödik iskola beszedte a telefonokat
A mobiltelefon rendelet végrehajtás területén nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, mert nincs két egyforma iskola, tette hozzá Maruzsa Zoltán. A pedagógusok a saját tanóráikon az okoseszközök használatát teljes körűen és teljes szabadsággal engedélyezhetik.
A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, sőt kiosztottak csaknem félmillió notebookot a gyerekek körében, pont azért, mert a digitalizációban, annak az okos használatában bíznak és hisznek.
Ami a problémát okozza, ha ezt túlzásba viszik, és szünetekben, illetve akkor használják a tanórán, ahol oktatási célú használatra nem lenne szükség.
Anyagi felelősséget az iskolának kell vállalnia egy félmilliós telefon elvételekor, de azért fontos rögzíteni, hogy a puding próbája az evés, eddig sem voltak tömeges kártérítési perek a telefonok miatt. Kiemelte: az állami intézmények 20 százaléka eddig is beszedte a telefonokat a diákoktól.
A hőséggel kapcsolatban elmondta: a tankerületi iskolában elrendelték, hogy hajnalban kezdődjön el a szellőztetés, hűtsék a termeket, amennyire lehet. A 45 perc nincs bebetonozva a magyar köznevelés rendszerében, hogy csak annyi lehet a tanórának a hossza, tehát van lehetőség helyi beavatkozásokra.
Nem kell az igazolásokat szkennelni
A KRÉTA és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) összekötése kapcsán beszélt arról, hogy egy nagyon nagy fejlesztést hajtottak végre, ennek másfél millió gyerek szülője, tehát potenciálisan akár hárommillió ember fog nagyon örülni. Az EESZT-ből automatikusan át fognak menni az adatok a KRÉTA rendszerbe. Magyarán a szülőnek ezzel nem lesz dolga a jövőben, ha az orvos rögzíti az EESZT-ben a hiányzást, hogy mely napokon igazolt a gyermek betegség miatti iskolai távolléte, akkor ez automatikusan átfordul a KRÉTA rendszerbe az ottani ügyintézéshez.
A KRESZ elérthető a KRÉTA-ban
Iskolai jogosítvány szerzéssel kapcsolatban kiemelte: olyan mértékben megdrágult a jogosítványszerzés, ami már negatív hatással bír a jogosítványszerzők számosságára, ami pedig nyilván egy gazdasági, társadalmi probléma is.
A kérdés az volt, hogy hogyan tudunk ebben segíteni. Jelenleg is működik egy visszatérítési rendszer, ha valaki megcsinálja a KRESZ-vizsgát, akkor visszaigényelhet 25 ezer forintot, de létezik az a társadalmi kör is, amelynek adott esetben ennek a meghitelezése is nehézséget okozhat. Ezért született az a döntés, hogy a KRÉTA rendszerbe telepítsük az összes ezzel kapcsolatos tananyagot, tehát a KRESZ-alapismereteket, illetve az egészségügyet.
A KRÉTA rendszerben a végzős középiskolások számára ingyenesen elérhetővé teszik mind a KRESZ elméleti tananyagot, illetve az egészségügyi tananyagot, és biztosítjuk a vizsgalehetőséget.
Februárban jön az emelt bér
Pedagógus bérekkel kapcsolatban Maruzsa Zoltán elmondta: az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben zajlik a pedagógus béremelés végrehajtása, hiszen egy részét európai uniós forrásokból finanszírozzák.
Maga a program 2030-ig tart, és összességében ennek a 12 százaléka az, amit uniós forrásból fizetnek ki. Idén januárban volt egy 32 százalékos béremelés, 2025-ben pedig a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát érik majd el a pedagógus-átlagbérek. Hozzátette: mozgó célra lőnek, hiszen azt nem könnyű megjósolni, hogy pontosan mennyi lesz 2025-ben a diplomás átlagbér.
A Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös prognózisai alapján azt látják, 2025-ben a diplomás átlagbér várhatóan 1 millió 25 ezer forint körül lesz, ami azt jelenti, hogy a 820 ezer forintos pedagógus-átlagbér elérése a kormány vállalása 2025-re.
Ehhez nagyjából 21 százalékos emelést kell megvalósítani január elsejétől.
Az első emelt bért 2025 februárjában kapják meg a tanárok, de január elsejétől emelkednek a bérek, tette hozzá Maruzsa Zoltán.
A felvételi eljárás keretében a pedagógus szakokra összesen 13 ezer embert vettek fel, soha ilyen sokan nem jelentkeztek, mióta központi felvételi eljárás van Magyarországon, mondta a pedagógusok utánpótlással kapcsolatban az államtitkár. Ráadásul a jelentkezőknek jelentős része rövid ciklusú képzésekre jelentkezett. Ezek kettő-három vagy négy félévesek, tehát egy-két év múlva meg is jelenhetnek a munkaerőpiacon.