Negyedik éve jelenik meg a Mastercard digitális fizetési indexe, a kezdeti 51 pontról 2023-ra 62 pontra nőtt, ez leginkább az infrastruktúrának köszönhető – mondta Márkus Gergely, a Mastercard magyar és szlovén piacok stratégiai és operatív irányításáért felelős vezetője. Az index egyébként folyamatos emelkedést mutat, 2022-ről 2023-ra egy ponttal nőtt, a maximum pontszám 100 pont lehet. 

A techóriás indexe azt mutatja meg, hogy merre mozdult el Magyarországon a digitális fizetések ismerete és hogyan alakul a különféle digitális fizetési megoldások használata.

Az indexnek három pillére van:

  • az infrastruktúra; 
  • a tudás;
  • és a használat;
A tudás terén megtorpantunk, 55-ről 54 pontra csökkent az index.

Úgy fogalmazott Márkus Gergely, hogy az általános nemzetközi tapasztalat is az, hogy amikor új fizetési megoldások jelennek meg, akkor a felhasználóknak időre van szükségük ahhoz, amíg az ismereteket elsajátítják.

A technológiai megoldások terén a léc évről-évre magasabbra kerül, éppen ezért nő azoknak a száma, akik az innovációkkal kapcsolatos ismereteket lassabban fogadják be.

A kutatás adatai azt mutatják, hogy továbbra is nagy szükség van az edukációra, mind az ügyfelek, mind a kereskedők számára. 

Az úgynevezett infrastruktúra pillér 2022-ről 2023-ra 76-ról 78 százalékra emelkedett. Magyarországon a felnőtteknek átlagosan 1,13 bankkártyája és 1,22 bankszámlája van. A digitális fizetési megoldásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a QR-kódos fizetést már a pénzintézetek 70 százalék támogatja.

Bőven van még azért tere a fejlődésnek – mondta Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

A fogyasztók nehezen tudnak lépést tartani az újdonsággal, ezért időről időre edukációra van szükség. Martinovic Boris úgy fogalmazott, hogy egyre nagyobb a zaj a piacon, ezért a lakosság objektív pénzügyi ismereteinek felmérése alapján elmondható, hogy egyre több az aluledukált ember, és nő a szakadék.

A 30 év alattiak szerint mind a banki átutalás, mind a bankkártyás fizetés ugyanolyan biztonságos, mint a készpénz, de az 50 év felettiek kicsit bizonytalanabbak ezen a téren. Utóbbi korosztály számára a készpénzt még mindig biztonságosabb és kényelmesebb. Az is kiderült a kutatásból, hogy a válaszadók 30 százaléka a fizetését még mindig készpénzben kapja.

A kutatásban részt vevő válaszadók 20 százaléka pedig már soha nem vesz fel készpénzt, egy évvel ezelőtt még 23 százalék nyilatkozta ugyanezt.

Minden második ügyfél tapasztalt csalást

csalásokkal kapcsolatban a kutatás kitért arra is, hogy a fogyasztók egy bankkártyalopás esetén már pontosan tudják, hogy le kell tiltani a kártyájukat, a csalás esetén viszont még nagy a bizonytalanság, hogy kihez forduljanak, a rendőrséghez vagy a bankkártya kibocsátójához. 

Bár a digitális fizetési megoldások elterjedése fokozatosan növekszik, a használatuk mértéke elmarad a rendelkezésre álló digitális fizetési módok infrastruktúrájától. A mobiltárcával való fizetés emelkedett a legjobban, 2020 óta 17 százalékpontos növekedést mértek, mondta Márkus Gergely. 

Hozzátette: a viselhető eszközöket kevésbé használják a POS termináloknál, csupán a tranzakciók 1,3 százaléka valósul meg így, illetve a magyarok mindössze 8 százaléka használ részletfizetési szolgáltatást.

A tranzakcióknál továbbra is jelen van a kiberbűnözés, Martinovic Boris elmondta, nagyon sokan kapnak e-mailben, sms-ben megkeresést: már 50 százalék felett van azoknak az aránya, akik találkoztak ilyen típusú csalással. A megkérdezettek csupán 8 százaléka mondta azt, hogy nem kapott semmilyen csalással kapcsolatos megkeresést.