A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

"Olyan lépések jönnek, hogy itt kő kövön nem marad" − mondta a Napi Gazdaság tudósítójának másfél hete egy a tűzhöz közeli üzletember, utalva arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank két héten belül előrukkol gazdaságélénkítő terveivel. A jelzés pontos volt, Matolcsy György jegybankelnök ma 11 órakor sajtótájékoztatón jelenti be, milyen eszközöket tud az MNB a gazdaságélénkítés szolgálatába állítani. Azon melegében, a fotósoknak szánt Matolcsy-csomag-remake után másfél órával Nagy Márton és Palotai Dániel jegybanki ügyvezető igazgatók meg is magyarázzák egy elemzői fórumon, miért is hasznosak a bejelentett hitelösztönző intézkedések.

Kapcsolódó

A hitelösztönzés részleteiről rendkívüli monetáris tanácsi ülésen döntenek a jegybanki vezetők. Matolcsy György információink szerint felkarolta azt az ötletet, amelyet Krisán László, a Széchenyi kártyaprogramot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva ismertetett először (Napi Gazdaság, 2012. március 26.). E szerint a hazai kis- és középvállalatok számára teljes forrásoldali kamattámogatás mellett kellene beruházási hitelt biztosítani a bankokon keresztül. A jelek szerint ugyanakkor nem kamattámogatásról van szó, hanem Matolcsy "ingyen hitellel" akarja elárasztani a hazai vállalkozói szektort az MNB szabaddá tehető forrásainak felhasználásával. Krisán javaslata inkább arra szolgált volna, hogy tisztázódjon egyszer és mindenkorra: a drága hitel és a nehéz hozzáférés okán tartják-e távol magukat a vállalkozások a kockázatvállalástól, avagy inkább a bizonytalan gazdasági környezet az, ami meggátolja őket abban, hogy beruházni merjenek. Matolcsy viszont láthatóan abban bízik, hogy az olcsó pénz hamar beruházási boomot indít el − forrásaink szerint egyelőre csak az dőlt el, hogy "talicskázni kell a pénzt a vállalkozásfejlesztésre", az eszközök kidolgozásával nem sokat vesződtek.

A jegybank mérlegét tenné kockázatossá, ha ilyen hiteleszközök közvetlenül bekerülnének, ugyanakkor a mérlegfőösszege olyan nagy, hogy némi kockázatot azért elbír − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A jegybank esetleges veszteségét úgyis a költségvetésnek kellene átvállalnia, márpedig egy 5-10 éves futamidejű hitelcsomag pluszköltségei is ilyen elnyújtott időhorizonton jelentkeznének. Ráadásul ha elég alacsony kamaton adnák a forinthiteleket, azzal a kockázat is arányosan csökkenthető, illetve állami garanciavállalással ezeket a hiteleket jól le lehet fedezni.

A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az olcsó forintforrásokat összekombinálja a jegybank a devizatartalékból juttatott kedvezményes vállalati deviza−forint csereügyletekkel, hogy a cégek a jegybanktól megszerezhető forrásokat devizaadósságuk kiváltására fordítsák.

Azt, hogy nem a Széchenyi kártya beruházási hitel lábára készített megoldást jelent be az MNB, bizonyítja, hogy lapunknak megerősítették: a kártyaprogramban egyébként részt vevő bankok közül az Erste és az MKB meghívót sem kapott a jövő hétfői tárgyalásra, ahol a vg.hu információi szerint nyolc bank vesz részt. Érdekes, hogy a jegybank nem a Bankszövetséget hívta meg a tárgyalásra, hanem bankokat − vagyis megint kész helyzet elé állítják a bankokat. A fentiek nyomán aligha meglepő, hogy a Bankszövetség egyelőre nem akarta kommentálni a kiszivárgott híreket a gazdaságélénkítő lépésekről.

Elemzők szerint a bejelentett konstrukció alapkérdése, hogy ki futja a hitelezési kockázatot. A Kavosz javaslatánál ez a kereskedelmi bankoknál, illetve a termék mögé garanciát kínáló Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél lenne, míg a közvetlen jegybanki hitelezés esetén − amelyben a bankok például jutalékért, közvetítőként vennének részt −, nem szokványos módon, az MNB-nél csapódna le a kockázat, ami komoly veszélyt jelentene − főleg ha általános, széles körű megoldásról lenne szó. A megfigyelők egyébként szkeptikusak: a hasonló megoldások más európai országban sem hoztak átütő sikert.