Már itt kopogtatnak az agrárpályázatok - Az élelmiszeripar lesz fókuszban

Nagyon közel vannak az agrárpályázatok, egy hónapon belül megjelennek, már a társadalmi vita zajlik, és most élelmiszeripari fejnehéz lesz a rendszer – mondta Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára az MBH Bank első alkalommal megrendezett Élelmiszer-gazdasági Fórumán.

A magyar agrárszektor történelmileg sikeres, és ebben óriási kitörési lehetőségek vannak most is – hangsúlyozta. Nem szégyen másoktól tanulni, példaként említette Lengyelországot, amely főleg az exportra koncentrál, és bizonyos tekintetben megelőzték a magyar agrárszektort.

Az előző pályázati ciklus elsősorban a kis- és a közepes vállalkozások számára kedvezett, de most a nagyobb vállalatok is számolhatnak az élelmiszeripari tenderekkel. Aki idén nem pályázik, annak sem kell aggódnia, mert 2025-ben is lesznek pályázati lehetőségek. Az idei évi tapasztalatokat beépítik a következő évi tenderekbe – tette hozzá az államtitkár. 

A pályázatok főbb fókuszpontjai között lesz a modernizáció és a digitalizáció is, és az államtitkár abban is bízik, hogy bankok is nyitottak lesznek a pályázatokban részt vevő vállalatok támogatására. Az ukrán mezőgazdasági termékek jelentette kihívással kapcsolatban elmondta, a szomszédos országban több mint 30 millió hektár szántóföldön gazdálkodnak, ezzel Magyarország nem tud versenybe szállni, ugyanakkor a magyar termelők jobb minőséget tudnak előállítani. 

Nem számít az üzemméret, mindenkit kiszolgálnak

Közép-Európa legnagyobb banki fúzióján vannak túl, ezzel kezdte az egy évvel ezelőtt létrejött MBH Bankról szóló előadását Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Univerzális szolgáltatásokat nyújtanak, jelenleg 1,5 millió lakossági és 400 ezer vállalati ügyfelük van. Tavaly csaknem 11 ezer milliárd forint volt a banki mérlegfőösszeg.

A vállalati hitelezésben 18 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkeznek, az agrár- és élelmiszeriparban azonban ennél is magasabb, 25 százalék feletti a piacrészük.

Hollósi Dávid hozzátette, hogy üzemmérettől függetlenül mindenkit kiszolgálnak az agrárgazdaságban, a különböző szegmensek igényeihez alakítva szolgáltatásaikat. Példaként említette, hogy Agrár Széchenyi kártyák több mint 80 százaléka a MBH Banknál van. A finanszírozó munkát mértékadó elemzőközpont is támogatja, és nyitnak az agráregyetemek, elsősorban a Debreceni Egyetem felé is.

Elmondta: a teljes agrobiznisszel foglalkoznak, a termelőktől a kiskereskedelemig bezárólag. A magyar agrárium és élelmiszeripar hitelállománya tavaly mintegy 1800 milliárd forint volt, az MBH Bank tavaly 310 milliárd forint értékű hitelszerződést kötött. A hitelpiacon tavaly stagnálás volt tapasztalható, és várhatóan az idei év sem lesz könnyű. 2025-től azonban már látszódnak a kitörési pontok. Az érkező források teljesen átalakíthatják a mezőgazdaságot, akár annak a szerkezetét is – emelte ki a szakértő.

Megemlítette, hogy a Magyar Bankszövetséggel és Magyar Államkincstárral komoly egyeztetéseket folytatnak a KAP Stratégiai Terv pályázataihoz kapcsolódó kamattámogatási program kapcsán azért, hogy a vidékfejlesztési támogatáshoz társuljon egy kamattámogatási program is. Hollósi Dávid szerint ennek köszönhetően a jelenleg 10 százalékhoz közeli piaci kamatszintet le tudnák faragni 4-5 százalékosra, és akkor új lendületet kaphat az agrárium hitelezése. 

Helybe vitték az ügyfelek kiszolgálását

Az MBH Bank jelentősen újragondolta az agrár- és élelmiszeripari nagyvállalatok kiszolgálását: az ügyfeleket helyben próbálják meg elérni, és ezt a cégvezetők örömmel fogadták, mondta Boros Zoltán, a hitelintézet, Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója. Kiemelte: Budapesten kívül további hét helyszínen vannak jelen. Az MBH Bank élelmiszeripari hitelállományának piaci részesedése 20 százalék felett van. Az élelmiszeriparon belül a nagyvállalatok finanszírozása kapcsán elmondta, az idei év kihívásokkal teli. Futnak a beruházási projektek, de ezek közül még sok az előző támogatási ciklusból való. 

A magyar agrárszektorral kapcsolatban elhangzott az MBH Bank első élelmiszer-gazdasági fórumán, hogy sokszor beszélünk arról, hogy a rendszerváltozás után, a magyar élelmiszeripar nem teljesített jól, jelentős piacvesztést szenvedett el. Pedig megfelelő az éghajlatunk, jók a talajaink. Nagyon diverz rendszert lehet kialakítani, mondta Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Sokan nem tudják, de Magyarországon 10-15 százalék az öntözhető terület, amiből jelenleg 1-2 százalékot öntözünk csupán, mutatott rá a fejlődési lehetőségekre Hollósi Dávid ügyvezető igazgató, hangsúlyozva a hozzáadott érték növelésének jelentőségét. A jövőben a baromfi, a  sertés, a kukorica, a búza, a  tej termékpálya is jelentős sikereket érhet el, és a  szántóföldi növénytermesztés számára is komoly lehetőségek nyílhatnak a versenyképesség javítására a hatékonyság és az alkalmazkodás növelése által.

Fontos a márkaépítés

Mindebben komoly szerepe van a márkaépítésnek is, amellyel kapcsolatban Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus tartott előadást a résztvevőknek. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense két bordeaux-i bort hasonlított össze, egy 2009-es évjáratú Chateau Pedesclaux bort és egy szintén 2009-es évjáratú Chateau Mouton Rothschildot. A két bor előállítási költsége nagyon hasonló, maximum 10-15 euró lehet az eltérés, mondta a szakember. Ugyanakkor egy palack Mouton Rothschild borért harmincszor többet kérnek, mint a Chateau Pedesclaux palackjáért. A lényeg a két termék között a márka, a brand - hívta fel a figyelmet az előadásában Fiáth Attila.

A márkaépítés ma már szinte kötelező, és olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a klímaváltozás és a fenntarthatóság. Emellett fontos ismerni a fogyasztókat, még akkor is, ha egy vállalkozó azt gondolja, hogy jól ismeri az ügyfeleit. Az idő ugyanis óriási változásokat hozhat. Ha nincs meg az utánpótlás, akkor nagyon nagy bajba kerülhetnek a vállalkozások.

És, hogy mi lehet a stratégiai fontosságú élelmiszer-gazdaság sztorija az elkövetkező években? A hatékonyság és a  versenyképesség növelése, a régiós együttműködési lehetőségek kiaknázása, amely tudatos márkaépítéssel és ezáltal értéknöveléssel párosul – vélik a szakértők.