Vannak olyan betegségek, amelyekben 75 éves kor alatt, nem lenne szabad meghalni, mondta Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa az MCC III. Future Health Development konferenciáján.
Magyarországon évente 50 ezer ember hal meg olyan betegség miatt, ami megelőzhető lett volna, vagy olyan betegség miatt, amit kezelni lehetett volna, a magyar adatok kétszer rosszabbak, mint az uniós átlag, mondta a közgazdász. Hozzátette: a kezelhető halálozást a szakirodalom, az egészségügy számlájára írja.
Magyarországon alacsony az egy főre jutó teljes egészségügyi kiadás. A GDP arányos egészségügyi költés 2021-ben 7,4 százalék volt, 2022-ben pedig tovább csökkent és már csak 6,7 százalékot ért
– sorolta Sinkó Eszter.
Az egészségügy legfontosabb kihívása az ellátásszervezés. Példaként említette, hogy jelenleg 15 százalékos a háziorvos hiány, ráadásul azokban a körzetekben, ahol nincs alapellátás csak heti 4 órában van helyettesítő orvos. A korai halálozás azokban a körzetekben a duplája, ahol nincs a praxisban orvos, emelte ki az egészségügyi közgazdász.
Fontos az átláthatóság
A magánegészségügy és az állami egészségügy kapcsolatáról is szó volt egy kerekasztal beszélgetés keretében az MCC konferencián.
Végh Attila, aki több nagy egyetemi kórházat vezetett Nyugat-Európában a konferencián elmondta a megelőzhető halálozással kapcsolatban, hogy a várható élettartamot az egészségügyi ellátás csupán 15 százalékban befolyásolja, 85 százalékban pedig az egyén felelőssége, hogy meddig fog élni.
Beszélt arról is, hogy Szlovákiában 19 kórház tartozott a felügyelete alá, amikor a transzparenciát választotta a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. A kórházi fertőzések publikált aránya 0,5 százalék volt, amikor átvette az intézmények irányítását, Amerikában pedig elérte a 4 százalékot is. A vizsgálatok során ugyanakkor kiderült, hogy a szlovák betegek egyötöde fertőzést kapott az intézményekben, 14 százalékuk kapott antibiotikumot. Végh Attila kiemelte, a vezetése alatt 7,5 százalékra sikerült csökkenteni a kórházi fertőzések arányát.
Közel ezermilliárdot költöttünk magánellátásra
Tavaly a magánegészségügyi szolgáltatóknál volumenében lassulás történt, és az árak emelkedése is mérséklődött, ma jellemzően 35-40 ezer forintba kerül a járóbetegellátásban egy vizsgálat, erről Lancz Róbert, a Doktor24 Zrt. vezérigazgatója, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
Nem az a baj, hogy mennyibe kerül a magánellátás, hanem az, hogy ezt ki fizeti meg
– mondta a vezérigazgató.
Az rendkívül egészségtelen a hazai magánellátás rendszerében, hogy a betegek jellemzően saját zsebből finanszírozzák a szakellátásukat. Tavaly 800-900 milliárdot hagyott a magánszolgáltatóknál a lakosság. Ugyanakkor Lancz Róbert hangsúlyozta, az állami egészségügy és a magán egészségügyi összenőtt, de szervezetlen módon.
A vezérigazgató szerint az egészségbiztosításokat kell megerősíteni, hogy akár állami és akár magán egészségügyi ellátásokat is lehessen ebből finanszírozni. Fontos, hogy a vállalatok beszálljanak ebbe a szektorba, mint finanszírozók, tette hozzá Lancz Róbert.
A sokmilliós műtéteket csak a lakosság kisebb része tudja kifizetni, itt kellene a biztosítóknak, mint kockázatközösségnek a betegek ellátáshoz hozzájárulni, nyugaton ez már organikusan kialakult, mondta Végh Attila. A magyar egészségbiztosítási piac a négyezer milliárdos állami egészségügyi költéshez képest nagyon picike, tette hozzá.
Sinkó Eszter szerint mindenképpen emelni kellene az állami egészségügyi közkiadások arányát legalább 80 százalékra – jelenleg ez 70 százalék körüli – azért, hogy a betegek a magánellátásban csak az egészségügyi kiadásaik 20 százalékát fizessék saját zsebből.
A beteg ki vannak szolgáltatva, mert sokszor nem tudja, hogy mi fog vele történni az ellátása során, milyen mortalitási adatai vannak az adott kórháznak a különböző műtéteknél, milyen az operációk sikerrátája. Amikor egy biztosító nyújtja ezeket az ellátásokat, ott fontos a transzparencia. Svédországban az ortopédia műtétek esetében pontosan tudható, hogy a műtétek hány százalékánál volt komplikáció, hány esetben kellett esetleg fél éven belül protézist cserélni a betegnél, mondta Végh Attila. A svédek ezt napra pontosan meg tudják mondani, az összes kórházra lebontva.
Az egészségnevelést beépítették a közoktatásba
A fiataloknál nem annyira katasztrofálisan rosszak az egészségügyi mutatók, mint a középkorúaknál, a gyerekeknél nem állunk annyira rosszul, mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. Az alkoholfogyasztási adatok viszont megdöbbentőek, hogy fiatalok 60 százaléka már ivott alkoholt.
A droghasználat terén pedig nagyon nagy eltérések vannak országon belül is, de uniós összevetésben a magyar számok jók. A fiatalok 17 százaléka kipróbált már valamilyen szert, jellemzően a marihuánát. Fontos a fiatalok egészségnevelése, ami beépült a közoktatásba, első körben a felső tagozat tanananyagaiba illesztették be. Ha csak annyit érünk el, hogy az egészséget, mint értéket tudatosítjuk a gyerekekben, akkor már sokat tettünk az egészségértésért, mondta Takács Péter.