Idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést hozhat.- kommentálta a friss adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, amit az idei év elején némileg ellensúlyozhatnak az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák - véli a prognoszta.
A bruttó bérek növekedési üteme pozitív meglepetést okozott januárban, mivel a piaci várakozás 8,5 százalék körül várta a mutatót. A nettó és a bruttó bérek megegyeztek egymással, tekintettel arra, hogy 2017-ben a személyi jövedelem adót érintő változtatás nem volt. A növekedést jelentősen befolyásolta a minimálbérek emelése - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.
Véleménye szerint a januári béradat egyébként rendkívül fontos abban a tekintetben, hogy jellemzően az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal (+/- egy százalék). Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, mivel a közszférában késtek a bérmegállapodások, melyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. Ez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy idén átlagban két számjegyű is lehet a bérnövekedési ütem.
A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (12 százalék), mint a versenyszférában (9,1 százalék), míg még ennél is nagyobb ütemben nőttek a rendszere kereteset, vagyis nem a prémiumok emelték ennyire a béreket.
A versenyszférában egy év alatt 2,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság a novemberi intézményi statisztikák alapján, ezzel ismét megközelítettük a 2 milliós foglalkoztatotti szintet ebben a szektorban. Az intézményi adatok tanúsága szerint a közfoglalkoztatottak száma tovább csökkent. Mindeközben január folyamán az alkalmazásban állók létszáma 4 százalékkal bővült, vagyis nem csak a bérek, de a foglalkoztatás is dinamikus emelkedést mutat. A foglalkoztatásnál azonban kérdéses a dinamika fennmaradása, tekintettel az egyre jelentősebb munkaerőhiányra - véli az elemző.