Magyarországon a reproduktív életkorban lévő párok közül minden ötödiket érinti a meddőség, vagyis nekik természetes úton nem születik gyermekük. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói a női meddőséggel (infertilitás) kapcsolatos magyar egészségbiztosítási kiadásokat vizsgálták meg, a kutatásukat a Magyar Egészséggazdasági Társaság konferenciáján ismertették. 

2019-ben Magyarországon 10,1 ezer In Vitro Fertilizáció (IVF) vagyis szervezeten kívüli megtermékenyítés történt, 2020-ban a koronavírusjárvány miatt csökkent a beavatkozások száma 9,5 ezerre, 2021-ben pedig 12 ezer IVF-megtermékenyítést végeztek el. 

2022. július 1-jétől pedig Magyarországon már csak állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni, korábban ezt leginkább a magánellátás keretében vették igénybe a párok.

A gyermektelenség egyéni- és társadalmi szinten is jelentős probléma. Mindemellett fokozott terhet róhat az érintett nőkre, a párokra, továbbá az egészségügyi ellátó-, és az egészségbiztosítási rendszerre is. A Pécsi Tudományegyetem elemzésben 2010-2019 között a meddőséggel összefüggő egészségbiztosítási kiadásokat vették górcső alá.

Eszerint 2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 5,13 milliárd forintot költött a női infertilitás kórképpel küzdő betegek egészségügyi ellátására, ami számottevően magasabb, mint a 2010-ben, amikor 1,99 milliárd forint jutott a meddő nők kezelésére. A vizsgált időszakban a legjelentősebb költségek a fekvőbeteg-ellátás területén voltak tapasztalhatóak 2010-ben utóbbira a kiadások 50,2 százalékát erre fordította az egészségbiztosító, 2019-ben pedig 53 százalékát.

A gyógyszerellátás költségei 2010-ben 41,2 százalékot, 2019-ben pedig valamivel kevesebbet mint 40,1 százalékot tettek ki.

A fekvőbeteg-ellátás egy esetre jutó kiadása 2010-ben 400,5 ezer forint volt, 2019-re pedig már 688 ezer forintot jelentett.

2010-ben a 30-39 éves korosztály kezelésre fordította a NEAK a legmagasabb összeget 1,37 milliárd forintot, melyet 20-29 éves korosztály kezelési költségei követtek.

2019-ben szintén a 30-39 éves korosztály kezelésére fordított költségek voltak a legmagasabbak 2,72 milliárd forint, de a negyven év feletti meddő nőkre is sok kiadás jutott, több mint 2,01 milliárd forintot költött rájuk a NEAK.

A kutatás adatai szerint 2019-ben a női infertilitás kórkép kezelésére az egészségbiztosító 2,6-szor magasabb összeget fordított, mint 2010-ben.

A megállapítás nem csupán a teljes betegkör kezelésére fordított kiadások esetében, hanem az egy esetre fordított kezelési költségeknél is igazolható. A legmarkánsabb emelkedés a kiadások tekintetében a 40 év felettieknél volt tapasztalható, ami leginkább a fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg-ellátás és a gyógyszeres kezelés területén mutatkozott meg.

A parlament őszi ülésén is szóba kerültek a meddőségi ellátások. Képviselők arról érdeklődtek Rétvári Bencénél, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkáránál, hogy a meddőségi gyógyszereket miért nem biztosítják ingyenesen a beültetéstől számított 12 hétig, és 35 év alatt miért csak egy embriót ültetnek be?

Azt mondta, hogy a magyar családtámogatási rendszert a világ egyik legcsaládbarátabb rendszer. Nincs még egy olyan ország Európában, amelyik a GDP 4,5 százalékát költené családtámogatásokra - tette hozzá. Az adatokat sorolva kiemelte, hogy 2017-ig egy leendő édesanya öt ciklust vehetett igénybe közfinaszírozottan. Jelenleg az első gyermek megszületéséhez az állam öt ciklust vállal és a későbbi gyermekeknél további négyet-négyet. Azt is hangsúlyozta, hogy százszázalékos támogatottságot adtak a gyógyszeres kezelésekre, megszűnt a meddőségi intézetek teljesítmény- és volumenkorlátja, valamint ingyenessé váltak a diagnosztikai ellátások.

Új meddőségi szakambulanciák nyílnak

Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója a Portfoliónak azt mondta, hogy orvosi szempontból sokkal nagyobb szövődménnyel jár egy ikerterhesség, ilyenkor a koraszülés kockázata nagyon magas, és a gyerekeknek nemcsak funkcionális, de kognitív károsodása is lehet a későbbiekben.

A meddőségi kezelések támogatásával javítani nem, de talán stabilizálni tudják a romló demográfiai folyamatokat és mérsékelni a természetes népességfogyást. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9,6 millió fő volt, az előző, 2011-ben tartott népszámlálás óta 334 ezer fővel csökkent a népesség száma.

Beszélt arról is, hogy az általa vezetett intézet az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozik. A tulajdonosváltás után most áll össze egy strukturális változás, és az a cél, hogy a következő három évben minden vármegyei kórházban legyen egy meddőségi szakambulancia, valamint a következő 5 évben még három lombikcentrumot szeretnének nyitni a kelet-magyarországi régióban. Jelenleg 13 asszisztált államilag finanszírozott reprodukciós centrum működik Magyarországon.