A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének részeként az ITM arra kérte az energiahivatalt, hogy dolgozzon ki egy 800 millió forintos keretösszegű pályázati felhívási strutúrát a következő Metár-tender meghirdetésére. Ebben bármilyen megújuló energia-alapú áramtermelési módra lehet majd pályázni - ezt a terület államtitkára, Kaderják Péter jelentette be.

A Metár-források bevonásának lényege, hogy költséghatékonyan ösztönözze a környezetbarát, megújuló alapú villamosenergia-termelést Magyarországon. A 2020 tavaszán lezárult első - 1 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett - tender tapasztalatait összegezve 390 GWh éves árammennyiség megtermeléséhez nyújt majd e második "lépcsős" új felhívás támogatást.

Kapcsolódó

Az első Metár-tenderre több évet is várni kellett, de az idén márciusban végül csak kihirdetett eredmény igazolta a várakozásokat: 24-33 százalékos áresést sikerült elérni azzal, hogy a kis-, és a nagyerőműves beruházók is jóval a meghirdetett támogatási átszint alatt vállalták új megújuló energiás termelőkapacitások felépítését.

A minisztérium friss közleményéből most azt lehet megtudni, hogy az újabb fordulóban az 1 MW alatti termelői kategóriában évente 40 GWh mennyiséget pályáztatnak majd meg. Ebből az is következik, hogy a támogatási politika a nagyobb termelőegységek támogatását preferálja inkább. Akár már az 50 MW-ot közelítő kapacitásig lehet majd a beruházóknak támogatásért a markukat nyújtani.

Elméletileg - mivel nincs technológiai megkötés - ez az 50 MW nem csupán napenergiából hozható össze. Gyakorlatban azonban mégis, mivel Magyarországon továbbra is gyakorlatilag tiltott az új szélerőművek építése, a biomassza (de leginkább a "szalma-tüzelésű") erőműveké pedig már bő egy évtizede is szakmai-gazdasági nonszensznek számított ekkora méretben; ekkora vízi erőműnek pedig ma nem ismert a helyszíne, de az energiatároló rendszerekről sem igazán elképzelhető, hogy a jelenlegi, legfeljebb 10 MW-ban gondolkodók 50 MW-ig merészkednének.

Ami a napelemréteket illeti: jelenleg 20 MW körüli méret a felső plafon. Ezt produkálta mintegy 50 hektáros területi egységeken az MVM Pakson, a MET Százhalombattán - és a tavaly még Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mátrai Erőmű is Bükkábrány közelében.  Iparági forrásoknál érdeklődve úgy tűnik, egyelőre az egy nagy talány, hogy az 50 MW mérethez szükséges 120-130 hektáros üzemméret hol és hogyan volna biztosítható - például a termőföld védelmének tiszteletben tartásával.

A nagyok támogatását preferáló minisztériumi elképzelés felé mutat az is, hogy míg az 1 MW alatti kategóriában az azonos tulajdonosi körben elnyerhető támogatást évi 15 GWh termelési mennyiségben maximalizálták, a nagyobbaknál ez a limit évente 175 GWh lett.

Az új metáros projektekre - a korábbihoz hasonlóan - három éves határidőt adnak majd meg. Az ITM úgy tervezi, hogy ebben a kormányzati ciklusban, 2022 augusztusáig összesen öt Metár-tendert tudnak majd meghirdetni: félévente egyet, alkalmanként évi 300-500 GWh közötti mennyiségre.