A 2013-as bértárgyalások jövő heti folytatásakor a munkáltatók kérni fogják a kormányt, hogy az egyeztetések érdekében kézhez kaphassanak egy olyan hatástanulmányt, amelyben részletezik, hogy az újraszámolt inflációs prognózis és makropálya, valamint a legújabb megszorító csomag mellett a kabinet által elképzelt minimálbér emelés hatása mennyivel csökkenti a munkahelyvédelmi akcióterv által a gazdaság számára kínált kedvezményeket.
A cafeteria egészségügyi hozzájárulásának növelése elvette a lehetőségét a korábban a munkaadók által esetleg elfogadhatónk tartott gesztusértékű minimálbér emelésnek is a főtitkár szerint. Ráadásul azon túl, hogy a kormány semmiféle szociális érzékenységről nem tett tanúbizonyságot, a kiskereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom jövő évi célzott bevételeit is alaposan megvágta. A magasabb adóteher miatt ugyanis a legtöbb munkaadónak már nem éri majd meg béren kívüli juttatást adni a dolgozóknak, különösen igaz ez a kisebb összegű étkezési jegyekre. Nem érezzük, hogy a kormány partnerként kezelné az érdekegyeztetésben részt vevőket - mondta Dávid Ferenc
Dávid szerint a munkáltatók várhatóan háromféleképp reagálnak a majd a pluszteherre. Sokan lesznek, akik teljesen felhagynak a béren kívüli juttatásokkal, illetve akik egyszerűen hozzá csapják majd a dolgozók bruttó béréhez a cafeteria nettó összegét. Ez utóbbi egyértelmű jövedelemcsökkenés, mivel egy ötezer forintos étkezési jegy esetében lényegében az adóteher miatt nincs nettó béremelkedés - mondta a főtitkár. A legjobb munkahelyi kapcsolatokkal bíró cégeknél esetleg elképzelhetőnek tartja, hogy az a megegyezés születik a munkaadó és az érdekképviseletek között, hogy az adóteher összegével felbruttósítják a béren kívüli juttatás nettó összegét, és ezt adják hozzá a dolgozó béréhez. Ez utóbbi azért lehet jó megoldás, mivel így emelkedik a munkavállaló járulékalapja, ami táppénz és nyugdíjjogosultság esetén jöhet jól.