A várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot, valamint változatlanul hagyta az egynapos betéti és hitelkamatlábakat is - kommentált a az MNB mai döntését Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak.

Kapcsolódó

Ennek hatására a bankközi kamatlábak és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,25 százalék alá csökkent.

Az MNB monetáris tanácsa (MT) decemberben március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így legkorábban márciusban várható további döntés az állományt illetően, amikor egyúttal az MNB friss előrejelzései is napvilágot látnak az inflációs jelentésben. Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is előre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad, így Suppan 2018 közepéig nem számít az alapkamat emelésére.

Az MT várhatóan 2018 végéig változatlanul hagyhatja az alapkamatot - véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt.  vezető makrogazdasági elemzője. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lazítana tovább a magyar gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókon, hiszen a bankközi kamatok még tovább erodálódhatnak.

A Bubor 0,23 százaléknál jár és még tovább csökkenhet. A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog. Ürmössy szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács preferenciájával.

A határidős kamatmegállapodások (FRA-k) által tükrözött piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék köré emelkedhet. Az MT várhatóan változtat a kommunikációján, azért hogy ezeket a várakozásokat mérsékelje és egyértelművé tegye, hogy hosszú ideig változatlanul kívánja hagyni a kamatokat. Érdemes lesz figyelni, hogy az ECB és a Fed miként viselkednek. Az ECB laza monetáris politikája segíti az MNB-t abban, hogy itthon fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban a Fed újabb kamatemelései korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét is - véli az elemző.

A megjelent közleményben lényeges új elem, hogy a jegybank szerint 2018 első felében elérhető lehet a 3 százalékos inflációs cél - mondta Varga Zoltán, az Equilor Zrt. elemzője. Várakozása szerint márciusban az irányadó három hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárd forintra) csökkenti a jegybank a második negyedévre vonatkozóan.

Az MNB vezetőinek nyilatkozatai alapján a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készülhet, ehhez pedig a betéti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitelezés további, jelentős élénkülésére van szükség. Ennek érdekében a jegybank további intézkedéseket hozhat, tervezik a lakáshitelek összehasonlíthatóvá tételét, illetve a bankváltás könnyítését, mely végső soron a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet. Véleményünk szerint a rögzített kamatozású hitelek esetében sor kerülhet az adósságfék szabályok minimális fellazítására is.

A februári közleményt és a korábbi jegybanki kommentárokat is figyelembe véve tehát hosszabb ideig (akár 2017 végéig) változatlan alapkamat valószínűsíthető - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. szakértője.

További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér e területen is szűkült és a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható.