Különös hírekkel indult 2021 júniusa: Recep Tayyip Erdogan török elnök a Márvány-tengert elárasztó büdös moszatok és algák - hivatalos nevén tengeri takony - ellen hirdetett harcot, míg a NASA 128 bébi tintahalat és 5000 más mikroszkopikus állatot lőtt fel a Nemzetközi Űrállomásra egy Space X Falcon 9 rakétával, hogy az űrrepülés élőszervezetekre gyakorolt hatásait tanulmányozza.

Valamint még június 1-én döntött arról az Egészségügyi Világszervezet is, hogy új elnevezési módot vezet be a koronavírus variánsaira, mert India nem nézte jó szemmel, hogy indiai mutánsként emlegetik az addigi legfertőzőbb és veszélyes változatot. Így jöttek a görög betűk, és június 1-től már delta-variáns néven futott a kórokozó.

Még a hónap első napján éleződött ki végleg a cseh-orosz diplomáciai konfliktus is: egy orosz chartergép hazaszállította az orosz nagykövetség több tucatnyi alkalmazottját, miután április közepén a Cseh Köztársaság elsőként 18 orosz diplomatát utasított ki, arra hivatkozva, hogy "egyértelműen kémtevékenységet folytattak" az országban, valamint szerepet vállalhattak egy fegyverraktár felrobbantásában még 2014. október 16-án. Moszkva válaszul cseh diplomatákat utasított ki, megfagyasztva ezzel a diplomáciai viszonyt. Még Magyarország is hazaküldött orosz külügyi munkatársakat, ahogy a többi EU-s ország is tette.

Miután az összes tagállam jóváhagyta a saját források bevonásáról szóló uniós határozatot, az Európai Bizottság a hónap legelső napján bejelentette, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alap finanszírozására az idén mintegy 80 milliárd euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket. A helyreállítási alap közös hitelfelvétele az első volt az EU történetében.

Magyarországon június 2-án a kormány kiadta a rendeletet, hogy a legtöbb egyszerhasználatos műanyag terméket betiltják júliustól.

Aztán felpörögtek az események

Magyarországon az igazi politikai vita nem a Fudan Egyetem miatt indult el, amely ellen tömegek tüntettek Budapesten és a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a magyarok 80 százaléka nem támogatta az 500 milliárdos kínai beruházást, hanem a gyermekvédelmi törvény miatt. A jogszabály eredeti célja az volt, hogy a pedofília ellen szigorúbb büntethetőséget tegyen lehetővé, de aztán június közepén egy módosítással belekerült az is, hogy az iskolai szexuális oktatás során nem eshet szó a homoszexualitásról, a nemváltó műtétekről és más LMBTQ-témákról. Később aztán a végrehajtási rendelet korlátozta azt is, hogy az iskolák és a templomok környékén milyen könyvek, popkulturális termékek hirdetései kerülhetnek ki. A javaslatot végül elfogadta a parlament, ami nem várt nemzetközi felháborodást váltott ki.

Már aznap, hogy Áder János aláírta a jogszabályt, több mint tíz uniós tagállam közös nyilatkozatban ítélte el a magyar törvényt. Majd felszólalt ellene az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, az Európai Bizottság és több tucat nemzetközi jogvédő szervezet. Még tüntetés is volt miatta Budapesten, később júliusban rekordot döntött a résztvevők száma a Pride-on.

Az Orbán Viktor vezette kormány viszont kitartott a jogszabály mellett, még úgyis, hogy zajlott Magyarország ellen a hetedik cikkely szerinti joguralmi eljárás az EU-ban, valamint már elkezdődött a helyreállítási tervekről szóló vita. Az uniós pénzosztás kapcsán Brüsszel a pedofil törvényt ugyan aggályosnak nevezte, de jelezték, hogy a jogállamisági mechanizmus hatálya erre nem terjed ki, viszont a helyreállítási források folyósításinál más problémákat vetettek fel: a magyar igazságszolgáltatás megítélésük szerint nem elég független, általánosságban is sok a korrupciós probléma, de a közbeszerzéseknél sem jók az ellenőrzési mechanizmusok, míg hiányosságokat talált az Európai Bizottság és az Európai Parlament a transzparenciában is. 

A kormány szerint viszont az "LMBTQI-lobbi" miatt vágták el a pénzcsapokat. Az uniós kormányfői csúcson pedig Orbán Viktor fejére olvasták a jogszabályt több órán keresztül. Annyira erős téma lett az eltérített gyerekvédelmi törvény, hogy még a német választási vitákon is előkerült - Angela Merkel is elítélte a jogszabályt -, civilek pedig európai jogi eljárást kezdeményeztek ellene.

Közben elindult a futball-Európa-bajnokság is, amelynek egyik rendező helyszíne Budapest lett. Viszont a magyar válogatott szereplését is beárnyékolta a törvény, valamint a szurkolói rendbontások.

Megbukott Netanjahu, Naftali Bennet lett az új miniszterelnök

A centrista Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökének, Jaír Lapidnak sikerült az új izraeli koalíciós kormány megalakítása, és erről még június 2-án éjjel tájékoztatta Reuven Rivlin államfőt. A koalícióban baloldali, centrista és jobboldali pártok vesznek részt, és kimaradt belőle a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali Likud. Ezzel megtört a Bibinek becézett politikus 10 éven át tartó uralma.

A két éven belül megtartott négy parlamenti választás után megszületett koalícióban különös megoldást találtak a kormányzásra. Az új kabinetben a kormányzati ciklus első felében Naftali Bennett, a jobboldali Jobbra (Jamina) párt elnöke lesz a kormányfő, miközben Lapid külügyminiszterként tevékenykedik. Utána szerepet cserélnek, Lapid veszi át a miniszterelnöki hivatalt, és Bennett a külügyi tárcát.

2021. így egy újabb populista politikus bukását hozta el Donald Trump amerikai elnök, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök után. 

Sínre került a globális minimumadó

Június elején tartották meg a G7-csúcsot, ahol Joe Biden először vett részt amerikai elnökként, de már egyből az ő adójavaslatáról tárgyaltak a nyugat legnagyobb gazdaságai - az Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Németország, Japán, Franciaország és az Egyesült Államok. A találkozó előtt látszott, hogy a legtöbb ország teljesen egyetért a közösen meghatározott minimum társasági adó bevezetésével, de az Egyesült Királyság további részletszabályok kidolgozásához kötötte a támogatását.

Végül a csúcson nagy egyetértésben átment a javaslat keretrendszere, de az adó mértékéről, valamint a bevétel-termelés jogi cizellálásáról még nem volt döntés.

A magyar kormány, amely a 9 százalékos nominális tao-szinttel adóparadicsomnak számít a fejlett világban, ekkor még nagyon ellenezte a javaslatot. Orbán Viktor miniszterelnök egy rádiós szereplésében méregnek nevezte a tervet. Végül aztán a nyáron komoly lobbizásba kezdett a magyar pénzügyi kabinet a világban, amivel sikerült számára elfogadható engedményeket kicsikarnia, így később októberben csatlakozott is az adótervről szóló konstruktív folyamathoz. 

Kapcsolódó

Koncessziós pályázat került a sztrádákra

Bár még az 1998-2002 közötti és a második, 2010-2014. közötti Orbán-kormányok is élesen kritizálták a koncessziós autópálya-üzemeltetési és -fejlesztési rendszert, júniusban mégis megjelent egy közbeszerzési kiírás, amelyből látszott, ezt az utat követné a magyar kormány.

A korábbi, sokat kritizált megoldásokhoz képest az új tervezet más keretrendszert dolgozott ki: a nyertes pályázónak vállalnia kellett, hogy 273 kilométer utat kibővít, 272 kilométert épít és 538 kilométert felújít. Valamint az is eldőlt, hogy az útdíjfizetés marad az államnál, de a befolyt pénzből fizetik a koncesszorokat.

Főbb gazdasági adatok:

  • Júniusban a Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe 47238,09 ponton zárt.
  • A forint-euró középárfolyama a 349,75 volt, a legmélyebb ponton 355,38 forintért adtak egy eurót, a legerősebb pillanatban 345,64-ért.
  • A Dow Jones ipari átlag (DJI) 34 292,29 ponton zárt június 30-án
  • Az S&P 500 rekordmagasan, 4291,80 ponton állt meg.
  • A Nasdaq Composite index 14 528,33-as rekordmagasan zárt.
  • Az MNB közel 10 év után először emelt az alapkamaton.