Megbüntette az egygyermekes családokat is a kormány

Az év első öt hónapjában a várakozásokat meghaladó ütemben nőttek a keresetek, ám a KSH által most közzétett, a családi adókedvezmény hatásait is mutató statisztika ennél sötétebb képet fest. Az adatokból kiderül, hogy 2012 első negyedében a reálkeresetek - vagyis a nettó keresetek vásárlóereje - elmaradt mind az egy, mind a két évvel korábbitól. A csökkenés oka, hogy a családi adókedvezmény változatlansága mellett emelkedtek a bruttó keresetet terhelő levonások (lásd a keretes írást), miközben az infláció 5,6 százalékra gyorsult. Igaz, a KSH megjegyzi, hogy a negyedéves adatokból nem lehet megalapozott kijelentéseket tenni a reálkereset éves alakulására vonatkozóan, a fordulat mégis szembetűnő, hiszen tavaly még 5,8 százalékos növekedés történt 2010-hez képest. Ezen belül a családi adókedvezménynek betudhatóan a legalább három gyermeket nevelőknél 19, a kétgyermekeseknél 12, az egygyermekeseknél 6,4, a gyermekteleneknél pedig 1,3 százalékos volt a növekedés.

Természetesen az idei első negyedévben mért csökkenés is gyerekszám-függő volt, azaz a legalább három gyermeket nevelők esetében volt a legkisebb, bő két százalék, szemben a gyermektelenek 4 százalékos veszteségével. A 2010 első negyedévi adatokhoz képest a nagycsaládosok még ezzel együtt is közel 10 százalékos pluszban vannak. Ennek szépséghibája az, hogy ők az alkalmazottak mindössze 6,3 százalékát jelentik. Kisebb mértékben, de jól jártak a bő 19 százalékos súlyt képviselő kétgyermekesek is, miközben a foglalkoztatottak negyedét kitevő egygyermekesek nettó keresete csökkent, nem beszélve az alkalmazottak felét kitevő gyermektelenek által elszenvedett mínuszról. Összességében tehát elmondható, hogy az alkalmazottak kétharmada veszített reálkereset-fronton 2010 első negyedévéhez képest az adó- és járulékrendszer változása miatt. A KSH pozitívabban fogalmaz, jelentés szerint "az új adórendszer sikeres közvetítője volt a több gyermeket nevelő, rendszeres munkavégzésből származó, jövedelemmel rendelkező családok támogatására irányuló kormányzati elképzelésnek".

 

Nőtt a munkaerőköltség

Tavaly egy teljes munkaidős foglalkoztatottra eső munkaerőköltség havi átlagban 297,5 ezer forint volt Magyarországon, ez folyó áron 5,8 százalékkal nagyobb a 2010-esnél (szemben az egy évvel korábbi kétszázalékos csökkenéssel) − derül ki a KSH új becsléséből. Az emelkedést döntően a versenyszféra (a legalább ötfős vállalkozások körében) munkajövedelmének alakulása magyarázza, ott ugyanis 6,5 százalékos bővülést mértek, míg a költségvetési szférában csupán 3,0 százalékosat. Összességében tavaly a bruttó munkajövedelem 5,9, a szociális költségek 5,8, az egyéb költségek pedig 1,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

A KSH számításai szerint 2010-ben a havi átlagos munkaerőköltség a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél folyó áron 311 ezer forint volt, ez 2,0 százalékkal maradt el a 2009-estől; ezen belül a közszférára jellemző költségszint 278 ezer (ez 6,0 százalékos csökkenést  jelent), míg a vállalkozói köré 340 ezer forintnak (0,9 százalékos emelkedés nyomán) felelt meg.

A 2010-es adatok szerint a munkaerőköltségből a szociális költségek részaránya 23,1 százalék (egy évvel korábban 25,7 százalék), a képzési és egyéb költségelemek pedig mindössze 2,8 százalékot tették ki (az előző évben 2,9 százalékra rúgtak). A szociális költségek nagyságát gyakorlatilag a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része ahhoz kapcsolódó kötelező járulék. A munkáltató által önként vállalt szociális juttatások aránya Magyarországon egyelőre csekély. A munkajövedelem átlagosan 68 százalékát kitevő alapbérhez járuló bérpótlékok mellett a jutalmak, prémiumok mértéke is eltérő az egyes gazdasági ágakban. A rendszeres kereseten felüli juttatások aránya a pénzügyi szervezeteknél a legmagasabb (2010-ben a teljes munkajövedelem 19,1 százaléka volt), és az egyébként is alacsony bérszínvonalú mezőgazdaságban a legalacsonyabb (4,5 százalék).