A nyers tejnek számos jótékony hatása van szervezetünkre, és más ízű, mint a sima bolti tej. Részben ennek köszönhető, hogy újra divatba jött a nyerstej-fogyasztás. A jó minőségű tej értékesítése bármely formában lehetséges, ám az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban szeptemberben megjelent, - 2013 júniusa és 2014 júniusa között végzett vizsgálatokon alapuló - tanulmány szerint nagyon sok nyerstej-forgalmazó helyszín elbukott a vizsgán.
Napon állott, hűtetlen és nem megfelelően kevert tej, az árusító palackok alján maradt ásványvíz- és üdítőital maradék, lefedetlen műanyagvödrök és használt textilkendők, nem megfelelően tisztított tartályok, töltőcsövekről a tejbe mosódó szennyeződések és baktériumok - leginkább ezekkel a problémákkal találkoztak a Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Élelmiszer-tudományi Intézete és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. kutatói (Jancsó András, Császár Gábor, Varga László). Még bizarrabb, hogy volt olyan nyers tej, amelyben földet mutattak ki.
Nyers tejhez alapvetően három fő értékesítési csatornán keresztül juthatunk: piacokon (vásárcsarnokokban), önkiszolgáló rendszereken (tejkimérő automaták, bolti hűtött tartályok) és mozgó értékesítésen (tartálykocsik, termelők regionális házhozszállítási rendszere). Ezek mellett a kezdetleges, hűtés nélküli árusítási forma is megfigyelhető. A kutatók ezeket a helyeket járták végig.
- Átlépik a 2 órás korlátot: Hűtés nélkül árusított tej esetében a jogszabálynak megfelelően, fejés után 2 órával már nem lenne szabad értékesíteni a terméket. A piaci értékesítés egyik leggyakoribb esetében a termelő 50 literes műanyaghordóból, 15 literes műanyag vödörből méri ki a nyerstejet, vagy előre palackozza a gazdaságban, és hűtés nélkül tárolja.
- Újrafelhasznált PET-palackok: Több helyen lehet adagolóból vagy hűtőpultból vásárolni PET-palackba tett nyers tejet, ám a kutatók vizsgálata szerint több palackban ásványvíz-és üdítőital-maradék volt, ami higiéniai szempontból aggályos.
- Piszkos kellékek: Sok esetben a nyerstej csapolására használt gumitömlő és vödrök letakarására használt textilkendő koszos volt. A tanulmány szerint a nyerstej-csapolásnál használt tölcsérek és mérőedények megfelelő öblítésére fokozottan ügyelni kell, ellenkező esetben az előző töltésből visszamaradt tejmaradék is felhasználásra kerülhet. Ha a tej felmelegszik, tökéletes táptalaj a mikroorganizmusoknak, így a műanyag mérőedényt a palackok megtöltésén kívül az adagolófejből a csapolás után csepegő tej begyűjtésére nem lehet használni.
- Eltérő zsírszázalék: A keverőberendezés nélküli tartályoknál arra is érdemes figyelni, hogy ha nem megfelelően végzik el ezt a feladatot, a tartály tetején és alján, azaz az először és utoljára lecsapolt tejzsírszázaléka között nagy eltérés lehet.
- A töltőcső beleér töltés során a tejbe: A mobil értékesítés azon esetében, amikor közterületen tejárusító gépkocsiból vásárolunk nyers tejet, figyeljünk, hogy a PET- palackba ne lógjon bele a tartálytöltőcsöve, mivel a cső külső faláról szennyeződések juthatnak így a tejbe, a baktériumokban gazdag tejmaradék is a palackba mosódhat.
- Nem megfelelő hőmérséklet: A tartályok hőmérője által jelzett és a tej valós hőmérséklete eltérhet egymástól. Előfordult, hogy a gépkocsi hőmérője egy fennálló elektronikai probléma miatt egyáltalán nem, vagy nem pontosan működött. Több alkalommal és több helyszínen figyeltek meg olyan értékesítési gyakorlatot, amelynek során az 1 literes műanyag mérőedényt előre megtöltötték az eladók, így az előkészített, de már hűtetlen, maradék mennyiség is eladásra került.
- Minőségi kifogások: A közvetlenül értékesített nyers tej minőségét vizsgálva gyakoriak voltak a beltartalmi, mikrobiológiai és érzékszervi kifogások.
- Fizikai szennyeződés: A mintavételt követően összesen nyolc értékesítési pont (38 százalék) esetében jegyeztünk fel különböző gyakorisággal fizikai szennyeződést, amely üledékformájában a palack alján jelent meg. A tejbe került föld, sár és trágya, valamint a szennyezett kézzel végzett tejkezelési és palackozási műveletek kórokozó mikrobák millióit juttathatják a tejbe.
- Automaták karbantartása: Az üzemeltetők véleménye egységes volt abban a tekintetben, hogy ennél az értékesítési formánál az automaták helyszíni tisztítása, feltöltése, karbantartása, de legfőképpen a megfelelő szintű higiénés viszonyok fenntartása jelentik a legnagyobb kihívást. A kültéri automatákat egyébként rendszeresen megrongálják ("A papír kéztörlőket elvitték, a szemetest kommunális hulladékkal töltötték meg. A kéztörlő-adagolót idővel ellopták, a hulladéktároló kosarat pedig összetörték. A töltőtér ajtajának plexi borítását betörték, a töltőtér előtti párkányon gyakran volt újságpapír- és tejmaradék").
A kutatók megállapították, hogy a mikrobiológiai‒higiéniai minőség alapján megállapítható, hogy a minőség romlásával a tej ára is csökkent. A házhozszállítási rendszereknél a hűtőláncra kell nagyobb figyelmet fordítani, amire közvetlenül az átvételt követően mért magas hőmérsékleti értékek (11-20 Celsius-fok) hívták fel a figyelmet. Mind a forgalmazóknak, mind a fogyasztóknak érdemes odafigyelniük az értékesítés körülményeire és az értékesített nyerstej megfelelő minőségére. A szerzők szerint szemléletváltásra van szükség, az alapvető (személyi) higiéniai szabályok betartásával ugyanis érdemben javíthatók lennének a közvetlenül értékesített nyers tej mikrobiológiai-higiéniai és érzékszervi jellemzői.