A hazai termelésű vágósertés kilogrammonkénti átlagos termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 608 forint volt idén szeptemberben, ami 29 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára is hasonló arányban, 28 százalékkal nőtt a fenti időszakban a NAIK-Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanakkor azt számolta, hogy a rövidkaraj fogyasztói ára 9, a sertéscombé 18 százalékkal emelkedett ugyanekkor.

Szeptemberben tehát a kereskedők még nem emelték a sertéshús árakat az élelmiszerlánc termelői és feldolgozói szintjén tapasztalt mértékben, de "ami késik, nem múlik" - vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. A sertés, illetve a sertéshús áremelkedését végső fokon az afrikai sertéspestis (ASP) elterjedése okozza. Más kérdés - tették hozzá -, hogy ráfért már ez az "árkompenzáció" a gazdálkodókra a korábbi évek alacsonyabb árszintje miatt.

Kapcsolódó

Azoknak az országoknak ahol házi sertésekben nem ütötte fel a fejét a kór - ilyen például Magyarország is - megnőtt a sertéshús exportja. Az árak csökkenése belátható időn belül nem várható a szakértők szerint, változatlan ASP-helyzet mellett inkább azok további növekedésére lehet számítani.

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 35,5 százalékkal, 24 ezer tonnára nőtt 2019 január-júliusában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Románia 64 százalékkal több sertést vásárolt Magyarországtól, Ausztriába 19, Szlovákiába 58 százalékkal több sertés került. Az élősertés-behozatal 20 százalékkal, 30 ezer tonnára csökkent ugyanebben az időszakban, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak, s mindhárom országból mérséklődött a behozatal.

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 7 százalékkal, 81 ezer tonnára, értéke pedig 9 százalékkal nőtt idén az első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport 97 ezer tonnás volumene nem változott jelentősen, azonban értéke 8 százalékkal növekedett. A sertéshús 55 százaléka Németországból, Lengyelországból és Spanyolországból származott.

Az Európai Bizottság előrevetítése szerint az EU sertéshústermelése várhatóan 24, 2 millió tonna körül alakul 2019-ben, azaz nem változik jelentősen az előző évihez képest. Az EU-ban az "E" kereskedelmi osztályba tartozó sertés kilogrammonkénti vágóhídi belépési ára 1,82 euró volt ez év szeptemberében, azaz 24 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) előrejelzése szerint a világ sertéshústermelése 6,8 millió tonnával, 106,1 millió tonnára csökkenhet az idén a 2018. évihez képest. Az USDA adatai szerint az Egyesült Államokban a sertés kilogrammonkénti ára 1,27 dollár volt idén szeptemberben, 9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Brazíliában a sertés ára 18 százalékkal volt magasabb azonos összevetésben.