A havi megélhetési kiadások jóval nagyobb mértékben nőttek a bevételeknél. A K&H 30-59 éves korosztályban készült felméréséből kiderül,

  • a válaszadók 92 százaléka havonta átlagosan 64 ezer forinttal költ többet a mindennapi életre, mint egy évvel korábban.
  • A bevételek emelkedésével együtt pedig 46 ezer forinttal rosszabb helyzetben vannak, mint egy évvel ezelőtt.

Sokkal nagyobb mértékben nőttek a havi megélhetési kiadások, mint a bevételek – egyebek mellett ez derül ki a  biztos jövő felmérésének első negyedéves eredményeiből.

A kutatás szerint a 30-59 éves korosztály tagjainak túlnyomó része, 92 százaléka számolt be a megélhetési kiadások növekedéséről.

Több kell a megélhetéshez havi 450 ezernél a magyarok szerint

A magyarok harmadának havonta nettó 350 ezer forintnál is több kellene egy normális életszínvonal fenntartásához, derül ki a Pulzus Kutató adataiból. A válaszadók ötöde szerint havi 450 ezer forint is kevés a megélhetéshez. A legrosszabb helyzetben a nyugdíjasok vannak, akik szerint a jelenlegi havi 160 ezer forintos átlagnyugdíj helyett legalább 350-450 ezer forintra lenne szükségük ahhoz, hogy ki tudják fizetni számláikat, megvehessék a szükséges élelmiszert és a gyógyszereiket is ki tudják fizetni. Bővebben>>>

Havonta 64 ezres többletkiadás

  • Az érintettek 5 százaléka 20 ezer forintnál alacsonyabb növekedést említett,
  • 27 százalékuk 20-50 ezer forintról,
  • 38 százalékuk 50-99 ezer forintról beszélt,
  • míg több mint 20 százalékuknál 100-149 ezer forinttal nagyobb összeg ment el a mindennapi megélhetésre havonta.
  • Emellett 5-5 százalékos azoknak az aránya, akik 150-200 ezer, illetve 200 ezer forintot meghaladó emelkedést tapasztaltak.

A harmincas korosztály költségei kiugróak

A felmérés szerint átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi kiadások, a mediánérték pedig 50 ezer forint, tehát a megkérdezettek fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig magasabb kiadásnövekedésről számolt be.

  • A nők körében 67 ezer forint volt az átlagos költségnövekedés,
  • a férfiaknál 60 ezer forintot tett ki.
  • A harmincas korosztály költségei nőttek a leginkább, átlagosan 68 ezer forinttal,
  • a negyveneseknél 63 ezer,
  • az ötveneseknél 59 ezer forint az átlag.

A jövedelemszintek szerint megbontva az átlagot az derült ki, hogy a magas jövedelműek megélhetési költségei nőttek a legnagyobb mértékben, átlagosan 70 ezer forinttal emelkedett a havi kiadásuk.

Ehhez képest a közepes és alacsony jövedelműeknél 62 ezer és 57 ezer forint volt az átlagos növekedés.

Azokban a háztartásokban, amelyekben gyermeket is nevelnek, a megélhetési kiadások 73 ezer forintos emelkedéséről számoltak be az emberek, szemben a gyermektelenek 57 ezrével.

Mit mutat a mérleg?

A megkérdezettek 3 százaléka nem tapasztalt változást a megélhetési kiadásoknál, 5 százalékuknál pedig még csökkent is.

Őket is figyelembe véve a 30-59 éves korosztály tagjainak átlagban 60 ezer forinttal emelkedtek a havi kiadásai.

Ezzel szembe kell állítani, hogy a válaszadók beszámolói szerint átlagosan 14 ezer forinttal emelkedtek a bevételeik. A különbség nagyjából négyszeres, így a végső szaldó 46 ezer forint, azaz a megkérdezettek anyagi helyzete átlagosan ennyivel kedvezőtlenebb lett egy év leforgása alatt.

Lemaradt a béremelésről? Mutatjuk, mi a magasabb fizetés titka

A vállalkozások idén átlagosan 13-17 százalék között emelték a munkavállalók fizetését, vagyis az infláció mértékével korrigáltak – számoltak be a Napi.hu kérdésére az érdekképviseletek vezetői. A fizikai munkakörökben előfordult a fizetés akár 20 százalékot is meghaladó emelése is, miközben a szellemi alkalmazottak jelentős része hosszú évek óta nem részesült bérrendezésben, a rekordinfláció ellenére sem. Bővebben>>>