Maga mögött hagyta a magyar gazdaság azt a páratlanul nehéz időszakot, amelyet a rendkívül magas infláció, és egy ideig a forint árfolyamának bizonytalansága jellemzett. Az árfolyam stabilizálása már 2022 októberében megkezdődött az MNB rendkívüli lépései által, melynek része volt az akkor tényleges fő jegybanki eszköz kamatának 18 százalékra emelése. Ezt átmenetileg a 20 százalék fölé szökő infláció is indokolta.

A forint árfolyama a legrosszabb szintről, amikor egy euróért több mint 430-at kellett adni belőle, gyors javulásnak indult: immár egy éve nem láttunk 400-as euró árfolyamot.

A stabilitáshoz döntő mértékben hozzájárult, hogy a külgazdasági egyensúly teljesen helyreállt, a kereskedelmi mérlegben nagy többlet alakult ki, sőt, a folyó fizetési mérleg is többletessé válik. Így fundamentálisan már nagyobb lehet a forint kereslete, mint az euróé. 

Csökkenő piaci állampapírhozamok, elillanó infláció

Ez a folyamat már a tíz éves állampapírhozamoknál mutatkozik: a tetőponton a 11 százalékos szint 6 százalékra süllyedt, miközben az eurózónában ez jellemzően 2-4 százalék közti érték, és jó esély van rá, hogy tovább csökken a magyar hozam, különösen, ha már az infláció bekerül a jegybanki toleranciasávba, azaz 4 százalék alatti lesz.

Ez már nem feltétlenül távoli lehetőség: a héten megjelenő adatot 6 százalék körülinek várják, ami tovább csökken az év folyamán, miután tavaly nyár eleje óta meglehetősen stabil az árszínvonal.

Az infláció visszaesése páratlanul gyors volt, ami azzal is összefügg, hogy a legfőbb kiváltó ok az energiaárak 2022-es égbe szállása volt, azonban a legkényesebb gázár euróban számolva mostanra visszatért a 10 évvel ezelőtti szintre, egyúttal 2021 júniusa óta a legalacsonyabb szintre. 

Kamatcsökkentési ciklus

A jegybank tavaly meg is kezdte először a monetáris eszköztár normalizálását: ennek során az effektív jegybanki eszköz kamata 18-ról 13 százalékra csökkent, és itt az alapkamat visszavette a tényleges kamatmeghatározó eszköz szerepét.

Azóta mértéke több alkalommal csökkent, de közben a magasról eső infláció átlépte az értékét és mélyen alá is került, vagyis pozitív reálkamat alakult ki. A folyamat annyira gyors volt (pár hónap alatt jutott 20 százalék fölöttről 8 százalék alatti szintre), hogy ezt a jegybank ilyen ütemben nem is tudta követni.

Ez ilyenkor törvényszerű, miután a jegybankok szeretnek kiszámítható kamatpolitikát folytatni, rendkívül nagymértékű lépéseket többnyire csak válsághelyzetben tesznek. Ennek megfelelően a 75, illetve 100 bázispontos lépésektől most sem tértek el, az utolsó kamatdöntés alkalmával 100 bázispontos várható következő lépéseket engedtek sejtetni.

Ebből az adódik, hogy a jegybanki alapkamat átmenetileg jóval magasabb lesz, mint az infláció, de aztán pár hónap alatt igazodik hozzá, és a jegybank akkor eldönti, hogy az inflációhoz képest mekkora reálkamatot szeretne, amíg az infláció véglegesen vissza nem tér a jegybanki cél 3 százalékos szintjére.

Gyors alapkamatcsökkenés várható

Ennek alapján azt vélelmezhetjük, hogy a következő hónapokban 100 bázispontos lépések jöhetnek, ennek során januárban 9,75 százalék lesz az alapkamat, márciusban 7,75 százalék, májusban már akár 5,75 százalék, hacsak ezen a környéken nem mérséklik a csökkentési ütemet: ez már nyilván az akkori inflációs számoktól is függ.

Mindenesetre a most még magasnak tűnő alapkamat akár kevesebb mint fél év alatt is újra közelebb kerülhet az infláció akkori szintjéhez, a jegybank által szükségesnek tartott reálkamat mértékének megfelelően.

Azt követően már vélhetően sokkal kisebb változások lesznek az infláció mértékében, vélhetően lassan közelíteni fogja a célértéket, így már az alapkamat változásai is sokkal kisebb mértékűek lesznek, esetleg 25 bázispontonként fog változni, de lehet, hogy akár hosszabb ideig változatlan marad.

A szint mindenesetre vélhetően olyan lesz, ami mellett már a hitelkamatok sem túlzottan magasak, a tavaly erősen visszaesett hitelezés ismét élénkülhet. A túlzottan alacsony, erősen negatív reálkamat kora viszont már várhatóan nem fog visszatérni, így túlzottan alacsony, akár 3 százalék körüli kamatú piaci ingatlanhitelekre sem számíthatunk.