Az egészségügyi világszervezet (WHO) szerint az az optimális, ha minden 2000 lakosra jut egy fogorvos, ami a magyarországi 5300 aktív fogorvossal, és tízmillió lakossal számolva akár ideális is lehetne, csakhogy az állami rendelőkben mindössze 3300-an dolgoznak, így bizonyos térségekben 4000-nél is több ellátandó juthat egy-egy szakemberre  -  hangzott el a Dental World Nemzetközi Fogászati Szakkiállításon rendezett beszélgetésen.

A szakértők szerint mindenki a magánellátást keresi, a fogorvosokról úgy vélik, úgyis jól élnek, ezért a finanszírozásban nyílik az olló a fogászati és az egyéb alapellátás között. A szakértők szerint a közfinanszírozott fogászati ellátásban is jórészt elérhetők a magánpraxisok legmodernebb technológiái, azonban óriási a különbség a magán, illetve az állami rendelőkben megjelenő betegek szájának, fogainak állapota között.

Beneda Attila helyettes államtitkár miközben kiemelte: az alapellátás fontos része a fogászati ellátás, azt is elismerte, hogy ez eddig méltatlanul mellőzött helyzetben volt. A döntéshozók tudják, milyen nagy a hiány - a fogászok korfája még a háziorvosokénál is rosszabb, a betöltetlen praxisok száma pedig nő - ezért szándékuk szerint "a szakmával széles körben egyeztetve, az eddigieknél is jobban dinamizálják a kollégákat," hogy vegyenek részt a közfinanszírozott ellátásban.

Előtérben a megelőzés

Beneda szerint a finanszírozás rendbetétele a legégetőbb, szükségletalapú finanszírozásra törekednek, bár azt nem tudni, hogy ezt a gazdasági helyzet mikor teszi lehetővé. Az erre irányuló szándék azonban megkérdőjelezhetetlen, s már a következő években is úgy alakítják a  finanszírozást, hogy az vonzó legyen a fogorvosoknak. Az új alapellátási törvény deklarálta a fogászat kiemelt szerepét, a végrehajtási rendelet megalkotását most szakmai konzultáció kíséri. A népegészségügyi paradigmaváltásról szólva Beneda a szájüregi szűrés mellett, amelyre egyébként pályázati források is biztosítottak többletfinanszírozást, a megelőzés hangsúlyosabbá válását említette.

A prevenciót hangsúlyozta Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója is, amire különösen gyerekkorban kell figyelni, hiszen akkor alakulnak ki a fogápolási szokások. Mint kiderült, nincsenek friss felmérések a magyar lakosság fogazatának állapotáról, de jövőre tervezik egy monitorozási háló elindítását. A főigazgató szerint nemzetközi színvonalú  a magyar fogászati ellátás, ez a színvonal táplálja a fogászati turizmust. Erről viszont a helyettes államtitkár azt mondta, valójában nem ismert, hogyan változott a fogászati turizmus trendje az elmúlt 15 évben, hiszen nincsenek erről elérhető adatok, pedig fontos lenne tudni a folyamatok alakulását. Mindenesetre valószínűleg van még ebben potenciál  - fogalmazott Beneda.

Ön tudta ezt?

Az elmúlt évben 4 milliárd forinttal nőtt a fogászati finanszírozási keret, 26,2 milliárd forint volt az alap és a szakellátási büdzsé összege együttesen. 2014-ben ezt 2,5 millió állampolgár vette igénybe, mintegy 21 millió beavatkozás alkalmával - sorolta az ellátás fő számait Kőrösi László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) általános finanszírozási főosztályának osztályvezető-helyettese. A fogászati ellátás széles spektruma elérhető közfinaszírozásban, a 18 évesnél fiatalabbak és a 62 évesnél idősebbek térítésmentesen jogosultak a teljes körű szakellátásra, 18-62 év között pedig a beavatkozások jelentős részét, közte a fogmegtartó kezeléseket is az állam finanszírozza. Az igazán nagy értékű beavatkozások a közfinanszírozott ellátásban jelennek meg - tette hozzá Kőrösi László.

Így kellene változtatni a képzést

Herman Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke arról beszélt, 2004 óta a frissen végzett fogorvosok egyetem után azonnal csaknem teljes körű kompetenciával rendelkeznek, pedig szerencsésebb lenne némi fokozatosságot bevezetni, amiről már a szakállamtitkársággal is tárgyaltak.