Az Eurostat publikálni kezdte a 2016-os szegénységi statisztikákat, elsőként a magyar adat jelent meg. Eszerint 2016-ban a szegénység kockázatával és a társadalmi kirekesztődés veszélyével érintett emberek száma 2,54 millió volt hazánkban, a társadalom 26,3 százaléka.

Ez a szám, bár nagyon magas, alacsonyabb a 2008-as válság évi 2,79 milliónál. Sőt, a csúcsnak számító 2013-as 3,4 millióhoz képest több mint 857 ezres a csökkenés (ezt a népességfogyás is "segítette" kismértékben). 2014-ben 3,1 millió ember, tavalyelőtt pedig 2,7 millió volt szegény hazánkban az Eurostat szerint.

Kapcsolódó

A 2015-ös adatok alapján - amely az összes uniós országra elérhető - Magyarország nem is áll nagyon rosszul ebben a tekintetben, hiszen az EU-ban az emberek 23,7 százaléka számított szegénynek, de például Olaszországban 28,7 százalék volt ez az arány.

A magyar életkörülmények tükrében meglepő számra megvan a magyarázat. Ez ugyanis három különböző szegénységi mutatóból áll össze.

Az egyik a szegénységi kockázat, amely a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebből élő emberek arányát mutatja meg. Ez az összeg 2016-ban mintegy 123 ezer forint volt. A medián azt mutatja meg, hogy mi az az összeg, amelynél ugyan annyi embernek van több jövedelme, mint kevesebb. A jövedelembe a munkabér és minden egyéb szociális juttatás is beletartozik. A számításnál pedig figyelembe veszi a különböző háztartásméreteket. Ennek 60 százaléka 73 800 ezer forint, vagyis ez alatti jövedelem alatt már az emberek ki vannak téve a szegénység kockázatának. Az Európában magas arány részben annak a következménye, hogy tőlünk nyugatabbra a medián jövedelem is magasabb szintű megélhetést biztosít.

A másik mutatószám a súlyos anyagi deprivációban élők aránya. Súlyosan depriváltnak az a háztartás tekinthető, amelyre a következő 9 állításból 4 jellemző:

  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van
  • nincs megfelelő fűtés a lakásban
  • nem tudnak fedezni váratlan kiadásokat
  • nem esznek kétnaponta húst, halat, vagy ezzel egyenértékű táplálékot
  • nem tudnak elmenni évente egy hétre üdülni
  • anyagi okokból nincs autójuk
  • anyagi okokból nincs mosógépük
  • anyagi okokból nincs televíziójuk
  • anyagi okokból nincs telefonjuk

Magyarországon az emberek 16,2 százaléka él ilyen háztartásban, holott egy évvel korábban még 19,4 volt ez az arány, 2013-ban pedig 27,8. A mosógép, a televízió és a telefon nem súlyos kiadások, de a hiteltörlesztés pár éve még komoly gondot jelentett sok magyar családnak, azóta viszont nagyot fordult a világ.

A harmadik mutató az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya. Ebben a tekintetben szintén nagyot javult Magyarország az elmúlt években, bár kérdés, hogy a közfoglalkoztatást mennyire tekintjük valódi munkának. Tavaly az emberek 8,2 százaléka élt alacsony munkaintenzitású háztartásban, 2013-ban ez a szám még 13,6 százalék volt.

Bár a magyarok érezhetően többet tudnak költeni, mint korábban, az is tény, hogy a bázisként használt elképesztően alacsony 123 ezres jövedelem, a közfoglalkoztatás és a hitelek kiváltása sokban járult hozzá ahhoz, hogy hazánk helyezése ebben a fontos szegénységi mutatóban javuljon.