Múlt pénteken a Momentum Mozgalom több mint 266 ezer aláírást adott le, hogy népszavazás legyen a budapesti 2024-es olimpiai pályázatról. A miniszterelnöknek pedig ez elég is volt, hogy miután szerda este találkozott Tarlós István főpolgármesterrel és Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőjével, utasítsa a fővárost, hogy vonja vissza a magyar nevezést.

Korábban a Momentum a gyűjtési kampányban arra hivatkozott, hogy a rendezés nagyon drága lenne, a pénzt pedig jobban is el lehetne költeni. Az olimpiai pályázat kezelésével megbízott Budapest 2024 Zrt. és a magyar kormány viszont azt ígérte, hogy rekord alacsony áron, 774 milliárd forintból kihozzák a nyári játékokat és a paralimpiát. A PricewaterhouseCoopers (PwC) pedig úgy számolta ki, a gazdasági bevétel 2984 milliárd forint lehet.

Kapcsolódó

A visszalépéssel felszabadult ez a 774 milliárdos keret. Viszont maga a pályázat is pénzbe került, a folyamat eredeti összegét 70 milliárd forintra becsülte a PwC.

A kormány részletes elszámolást kért az olimpia előkészítésével kapcsolatos kiadásokról a budapesti olimpiai pályázat kormánybiztosától (Fürjes Balázs), azt hamarosan nyilvánosságra hozzák  - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Nevezni és tervezni 800 millióért

A kiadások kiszámítását nehezíti, hogy a Budapest 2024 vezetői nem nyilatkoznak a kiadásaikról, vagyis nem tudni, hogy tényleges mire ment el a pénz. A kevés biztos pont egyike, hogy az olimpiai hatástanulmányt 480 millió forintért állította össze a PricewaterhouseCoopers. Még 240 millió forintot fizettek nekik a pályázati kérdőív elkészítéséért, összesen tehát 720 millió forintot kaptak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nevezésért 77 millió forintot kért. A díj csak a NOB által szervezett felkészítő tanfolyamok és tájékoztatások árát fedezi, a sportdiplomaták utaztatását és elszállásolását nem.

Lobbizás és kommunikáció milliárdokért

A 2015 decemberében megalakult Budapest 2024 Zrt. projektcégnek fele-fele részben a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a fővárosi önkormányzat a tulajdonosa, az alapításkori törzstőkéje 250 millió forint volt. Tavaly és az idei évben még összesen 12,6 milliárd forint támogatást kapott a szervezet. A projektcég alig kommunikálja a költéseit, a kiadásaikról a legfrissebb nem hivatalos adat tavaly szeptemberi: a Népszabadság szerint akkorra már 6,5 milliárd forintot elköltöttek. Viszont azóta 15 milliárdra emelték a Budapest 2024 Zrt. költségvetését, valószínű, azóta tovább költekeztek. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) elnöke kedd este a hvg.hu szerint egy olimpiarendezésről tartott vitán azt mondta, hogy úgy tudja, a büdzsé felét költötték el.

Egyelőre annyi ismert, hogy a megkötött szerződésállományuk jelenleg 16,74 milliárd forintot tesz ki. Ebből a három legnagyobb tétel az Index korábbi összesítése szerint: a megrendelt külső tanácsadás (7,25 milliárd) és a "Társadalmi párbeszéd az olimpiáért" kommunikációs kampány (5,31 milliárd forint), valamint a nemzetközi reklámkampány médiavásárlása (3 milliárd forint).

  • Tanácsadásra a PwC, valamint két külföldi cég, a svájci Event Knowledge Services SA és a londoni M-Integrated Solution Ltd. ügynökség szerződött. Eredetileg 5,1 milliárd forintot számláztak ki, majd januárban emelték meg a keretösszeget a már említett 7,25 milliárd forintra.
  • A reklámozásra megkötött szerződések közül a Humán Telex Kft. és a Media Insight Médiaügynökség Kft. 1,3 millárd forintot kaphat. Az Átlátszó novemberben arról írt, hogy a keretből 360 millió forintot már biztosan elköltöttek, arról pedig nincs információ, hogy azóta mennyibe került a projekt kommunikációja. Elképzelhető, hogy az eredeti 900 millió forintos büdzsét teljesen elköltötték, mert decemberben 410 millió forinttal emelték a szerződés összegét.
  • Ismert még, hogy az olimpiai projektcég 156,3 millió forintot költ irodabérlésre a Residence 2-ben és az Eiffel Palace-ban.

Ha csak a biztos tételeket nézzük (NOB-pályázati díj, a Budapest 2024 novemberi költései és a PwC hatástanulmányáért fizetett pénz) közel 7 milliárd forintot fizettek ki. De valószínűbb, hogy az azóta eltelt időszakban a kiadások elérték a 10 milliárd forintot.

Átcsoportosítva, összevonva, kivéve

A kormány és a szervezők leginkább azért beszélhettek olcsó olimpiarendezésről, mert a tervezett beruházás több részét egyszerűen nem számították bele a költségvetésbe: azokat eleve megvalósítandó tételekként könyvelték el. Az viszont csukafogta-helyzetet teremt, hogy az érintett infrastrukturális és közlekedésfejlesztési beruházások megvalósítását épp az olimpiával indokolták.

Példa erre az idei vizes világbajnokságra átépített Dagály fürdő. Az uszodaépítésre eredetileg 21,4 milliárd forintot szántak, ehhez jött még hozzá a rakpart felújítása, bicikliút építése, az ideiglenes lelátók felhúzása és elbontása, valamint a környék átalakítása. Így lett a vizes világbajnokság tételei között, a arénaprojekt tervezett költségvetése 38,5 milliárd forint. Majd több lépésben, - többek közt az olimpiai pályázatra hivatkozva - januárra 43,3 milliárd forintra emelték a végösszeget. Azt viszont nem tisztázta egyik kormányhatározat sem, mennyibe kerültek ezek az olimpia indokolta átalakítások.

Tavaly év végén ennél is nagyobb költségvetési trükk volt a Kemény Ferenc Program meghirdetése. A terv szerint közel 200 milliárd forint értékben 11 sportlétesítmény építenének fel, amelyekről a kormány azt állítja, hogy mindenképpen szükség van rájuk. Több olyan aréna szerepel ezek között, amelyeket az olimpiai pályázatban helyszínként jelöltek meg. A beruházások még nem kezdődtek meg, az előkészítésre az idei költségvetésben már 750 millió forintot átcsoportosítottak a programra.

Ugyanígy a közlekedési fejlesztések sem szerepelnek a tervezett 774 milliárdos rendezési büdzsében. A csepeli olimpiai helyszínek megközelíthetősége miatt villamosra cserélnék a csepeli HÉV-et, valamint épülne egy új Duna-híd is. A projektek költségeit egyelőre nem tudni, tervezési fázisban vannak. A Soroksárt, Csepelt és Dél-Budát összekötő Galvani-hídra 431 millió forintért már tervpályázatot írtak ki. Az új átjáró olimpia nélkül szinte teljesen felesleges: Csepelen itt nincs lakóövezet, a budai oldalról érkező forgalmat az M0-ás és a Rákóczi-híd veszi fel, míg a pesti oldalon a Galvani-híd is a Hungária körútra terelné az autókat. A pályázat bukása esetén ejthetik a projektet.

"Budapesten valamikor biztosan lesz olimpia"

A pályázat marketingkommunikációs költségeinek egy része a Magyar Turisztikai Ügynökség költségvetésében bújik meg. A kormány tavaly októberben hozott határozatot arról, hogy 4,715 milliárd forintot fordít egy Budapestet bemutató és népszerűsítő nemzetközi városkampányra. Princzinger Péter, az ügynökség fejlesztési vezérigazgató-helyettese a novemberi "Olimpia sok szempontból" konferencián azt mondta, a budapesti városmarketing az olimpiai pályázatra épül - írta meg januárban az Index.

Hasonló, bújtatott kiadásnak tekinthető az a 2014-es ferencvárosi ingatlanvásárlás is, amely akkor 16,55 milliárd forintjába került a magyar államnak. A tervek szerint ezen a 14 hektáros telken építenék fel az olimpiai atlétikai stadiont. A Magyar Nemzet által januárban feltárt vásárlásra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az nem tekinthető a 2024-es olimpiai pályázat kiadásának, mert ha most nem is nyeri el Budapest a rendezési jogot, a létesítmény akkor is felépülne, mert nyári játékokat valamikor biztosan rendez majd Magyarország.

A kapcsolt, de az olimpiai büdzsé alól kivont tételek így összesen 23,65 milliárdot tesznek ki. A biztos kiadásokkal együtt 31-33,65 milliárd forintos lehet a kontó. Ha pedig a már meglévő szerződésállomány minden tételét kifizetik függetlenül attól, hogy visszaléptünk a pályázattól, akkor akár 40 milliárd forintba is kerülhetett az olimpiai álom kergetése.