Meghökkentő tételek a költségvetésben - százmilliárdokat lehetne spórolni

A harmadik Orbán-kormány szerint a 2018-as büdzsé tervezete nem választási költségvetés, vagyis nem tartalmaz olyan kiadásnövelő és bevételcsökkentő intézkedéseket, amelynek elsődleges vagy lényegese eleme a választók jóindulatának megnyerése.

Való igaz, az elmúlt évek permanens kormányzati költekezéseihez képest nincs komoly változás, ugyanis az átmeneti pénzbőségből keletkező forrásokat kormány évek óta a szükséges strukturális átalakítások - adórendszer átalakítása, egészségügy fejlesztése, oktatás előremutató minőségi átalakítása, a honvédelmi képességek fejlesztése - helyett a presztízsberuházásokra, illetve a politikai kormányzásra fordította.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Már idén indul a harc a voksokért

Igazi választási költségvetés lett már a 2017-es is, hisz a parlament előtt fekvő módosítása szerint a kormányzati kommunikációs keretet 5 milliárd forinttal emelik. Az év végi költekezésre tekintettel 10 milliárddal növelik a általános tartalékot és 59 milliárd forinttal az Országvédelmi Alapot. De tartalékolnak 24 milliárd forintot is az év végi nyugdíjprémiumra - így csak a 2017-es módosítás 95 milliárd forintos jóléti osztogatásnak ágyaz meg, ami annyiban érthető, hogy a 2018-as választásokat már a 2017-es költekezésekkel kell megolajozni.

Így a módosított 2017-es költségvetéshez képest a 2018-as büdzsében valóban nincsenek nagy meglepetések, ám vitatható kiadások bőven akadnak, amelyek újra és újra felvetik a kérdést, hogy az adófizetők pénzével kelló gondossággal bánik-e a kormány - pontosabban a parlament, hisz elvileg a költségvetés a parlament alkotja, a kormány azt "csupán"  végrehajtja, még ha ez a alkotmányos szabály a valóságban nem is nagyon működik.

Elfolyik sok száz milliárd forint

Korábbi cikkünkben többek között arra mutattunk rá, hogy 2018-as költségvetésből adókedvezmények révé 908 milliárd forint adóbevétel nem folyik be a költségvetésben. Ezek egy része - például a családi adókedvezmény - széles társadalmi támogatottsággal bír, ám vannak bizonyos tételek, amelyekről ez már nem mondható el. Csak a sport támogatására jövőre 100 milliárd forintnyi társasági adót és bankadót ajánlhatnak fel, annak ellenére, hogy minden bizonnyal ezen adóbevételek egy részét nagyobb társadalmi haszonnal el lehetnek költeni - például az államadósság törlesztésére.

A kiadási tételeket átfésülve további 899,6 milliárd forintnyi olyan kiadást talált (táblázat a cikk végén) a Napi.hu, amelyek elköltése részben vagy teljesen vitatható, sőt ezek egy részének elköltésében kifejezetten ellenérdekeltek az adófizetők. Azt nem lehet állítani, hogy e forrása minden egyes fillérjét pazarlóan és feleslegesen költik majd el, ám racionálisabb gazdálkodással ennek a többszörösét lehetne megspórolni vagy más társadalmilag valóban hasznos projektekre fordítani, mint például a közmédia támogatása vagy a kormány Várba költözésének finanszírozása.

Sokba kerülnek a látványberuházások

A költségvetés vitatható kiadásait - teljesen önkényesen - három csoportba soroltuk. Ezek közül a kormányzati látványberuházásokra 254,2 milliárd forintot költ a kormány. Ezek többsége éveken keresztül futó programok, ilyen Ludovica Campus, vagyis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületének felújítás és működése. Ez egymaga az elmúlt években több mint száz milliárd forint fejlesztési és működési támogatást nyelt el, miközben 2018-ben a teljes felsőoktatás beruházási kerete 40 milliárd forint, vagy a teljes állami közoktatás fenntartó Klebelsberg Központ beruházási kerete pedig 9,4 milliárd forint.

Folytatódik budai Várban található volt királyi Pénzügyminisztérium felújítása, ahova az NGM vezérkara költözne; az idei 27 milliárd után jövőre 13,8 milliárdot költenek egy olyan projektre, amely köztudottan nem lesz elegendő a tárca teljes állományának elhelyezésére. Eltűnt viszont a költségvetésből a Karmelita projekt: az új miniszterelnökségi épület felújításra eddig 30 milliárd forintot költöttek - elvileg az épület 2018-ben beköltözhető lett. A tervek szerint a nemzetgazdasági tárca mellett a Belügyminisztérium is a várba költözne, sőt a projektre már több milliárdot elköltöttek - ennek ellenére e kiadások nem szerepelnek nevesítve a 2018-as költségvetésben. Mivel a belügy költözésének előkészítése is folyik, ez arra utalhat, hogy erre a célra év közben további kiadásokra lesz szükség.

A Városliget felújításában - pontosabban a Liget beépítésben és múzeumi negyeddé alakításban - sincs társadalmi egyetértés, sőt a projekt jelenlegi formáját inkább elutasítják, ennek ellenére az idei 50 milliárd után újabb 41 milliárd forintot szán a kormány. A Paks 2 atomerőmű kivitelezése megkezdődik 2018-ban, annak ellenére, hogy a tervezett reaktorok még sehol nem üzemelnek, ráadásul mind a mai napig nem sikerült bizonyítani, hogy az erőműnek lenne gazdasági létjogosultsága. A régi paksi reaktorok 2032-2038 között állnak le, így az új atomerőmű építését elég lenne tíz év múlva megkezdeni.

A nagy stadionprojektek viszont már kifutóban vannak, bár a magyar stadionok "ékköve", az új Puskás Stadion építése még csak most kezdődik. A Dagály strand 1,9 milliárdos felújítás csak hab a tortán, ugyanis az eredetileg 25 milliárd forintra becsült úszó világbajnokság rendezési költségei már 130,6 milliárdra rúgnak majd - ám ebbe nem fért bele a szétbombázott strand rekultiválása.

Nyakunkon a választások

Számos olyan kiadás található a 2018-as költségvetésben, amely a kormánypártok újraválasztását szolgálja: ezek közé tartozik a közmédiának "csúfolt" kormánypropaganda fenntartása, illetve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 20,6 milliárd forintot fordíthat "kormányzati kommunikációra." Idén hajszálra ugyanennyit költhet a tárca, így két év alatt 41 milliárd folyik el a a Brüsszel elleni harc jegyében a baráti médiába - ez az egyik olyan tétel, amelynek elköltése kifejezetten ellentétes az adófizetők érdekeivel, hisz a jövő évi költségvetésben bőven lenne helye e forrásnak például az oktatás vagy az egészségügy fejezetében.

A politikai kormányzás egyik ára a hulladékgazdálkodási feladatok támogatása - amely jövőre már 11,6 milliárd forintot visz el -, ez a korábban részben piaci alapon finanszírozott, ám azóta a kormány által átszervezett hulladékgazdálkodás veszteségeit hivatott eltünteti.

A kormány tavaly hosszú távú bérmegállapodást kötött a munkáltatókkal a bérek emeléséről: ugyanakkor az állam maga is tulajdonos több száz cégben, amelyek képtelenek piaci alapon kitermelni a béremelés költségeit - magyarul a kormány döntése miatt tönkremennének. Így e cégeket a költségvetésből kell kisegíteni 23 milliárd forinttal - ami tiltott állami támogatásnak is minősülhet egy uniós eljárás során.

Most van rá pénz - csináljuk meg gyorsan

A részben vitaható kiadások között olyan nagy keretek kerültek, minta Modern városok program (150 milliárd) vagy a közútfejlesztési program (255,6 milliárd forint). A két projekt külön-külön több mint száz beruházást takar, amelyek jelentős része azért valósul meg, mert (most) van rá pénz. A Modern városok program keretében a megyei jogú városok előálltak egy fejlesztési kívánságlistával, s ami megnyerte az illetékes kormányszervek támogatását, az zöld jelzést kapott. A program már harmadik éve fut - előre borítékolható, hogy számos beruházás nem fér bele majd a keretébe, illetve fenntartási/megtérülési problémák lesznek a működtetés során.

Erősen vitatható az állami tulajdonban lévő Hungaroring Zrt. működésének tízmilliárdos nagyságrendű támogatása évenként, hasonlóan kérdéseket vett fel az Eximbank Zrt. működési veszteségének évi 20-40 milliárdos ellentételezése. A Külügyminisztérium az általa kezelt 50 milliárdos beruházási célelőirányzatból támogatja a magyar állam a külföldi cégek magyarországi beruházásait. A program eredményei kétségesek, ugyanis egy-egy munkahely teremtéshez több millió forintos támogatást kapnak a tőkeerős cégek, miközben ennek a tizedére esélytelenül pályáznak a hazai tulajdonú kkv-k.