Ezeket a mutatókat először pénteken, február 14-én közli majd a jegybank, a KSH 9 órakor esedékes hivatalos inflációs adatközlését követően 11 órakor. Virág Barnabás elmondta: a publikáció célja a közvélemény folyamatos tájékoztatása, illetve az, hogy az MNB javítsa a monetáris döntések átláthatóságát és kiszámíthatóságát a rendelkezésére álló eszközökkel.
Virág Barnabás elmondta: a nemzetközi jegybanki gyakorlatban és a kommunikációban is elterjedt az egyszerű, egyes nagyobb termékcsoportokat kiszürő mutatók alkalmazása.
Kifejtette: az inflációs célt követő jegybankok esetében a monetáris politika előretekintő, a következő 4-8 negyedéves előretekintést, helyzetértékelést azonban számos átmeneti tényező nehezíti. Az alapmutatók alkalmazása viszont segíti a helyzetértékelést, és a monetáris politika döntéshozatalát - fűzte hozzá.
Kiemelte: az alapmutatókkal a cél az, hogy az inflációt csak átmeneti jelleggel érintő tételeket kiszűrjék, és a középtávon jelentkező inflációs nyomást "megragadják". Az alapmutatók jó előrejelzői lehetnek a jövőbeni inflációnak, és a mutatók dinamikája is hasznos információkat adhat - tette hozzá.
Elmondta: a leggyakrabban használt alapmutató az adószűrt maginfláció, amely a volatilis élelmiszer- és energiaárakat, illetve a kormányzati intézkedések hatását kiszűrő mutató. Az MNB szakértői ez esetben a KSH által előállított maginflációból saját becslések alapján kiszűrik az adóváltozások hatását - ismertette.
Kifejtette: a következő ilyen alapmutató a keresletérzékeny termékek inflációja, amelyet az adószűrt maginflációból számítanak ki a feldolgozott élelmiszerek árváltozásának elhagyásával. Ennek oka, hogy utóbbi érzékenyen reagál a feldolgozatlan élelmiszerek volatilis áralakulására. Ilyen keresletre érzékeny főbb csoportok a piaci szolgáltatások, az iparcikkek, az alkohol, és a dohányáruk - magyarázta a jegybanki szakértő.
Virág Barnabás elmondta: a harmadik alapmutató pedig a ritkán változó árú termékek inflációja, amely a lassan átárazódó termékkör árváltozást mutatja be. Idetartoznak azok a termékek, amelyeknek egyedi, bolti árainak havonta átlagosan legfeljebb 15 százaléka változik, vagyis az átárazások között átlagosan 6 hónap telik el.
Kérdésre Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: a KSH-val való egyeztetés eredményeként döntöttek úgy, hogy a KSH által publikált fogyasztóiár-index közlése után két órával publikálják az MNB alapmutatóit. Kiemelte: az inflációs folyamatok részletes, alapos elemzését továbbra is a jegybank inflációs jelentésében adják közre.