Az idei első negyedévben is ellenőrizte a munkavédelmi hatóság a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. A januártól március végéig tartó időszak során összesen 3853 munkáltatót ellenőriztek, akik 76,9 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot. Bár ez azt jelenti, hogy alig van olyan cég, amely minden előírást betart, valamennyire még így is örülhetünk, hiszen az egy évvel korábbihoz képest 6,3 százalékkal alacsonyabb lett a szabálytalankodók aránya.

Amennyiben a dolgozókat nézzük, úgy azt láthatjuk, hogy 59 330 személyre terjedtek ki a vizsgálatok, s 69,5 százaléknál találtak valamilyen problémát. Itt, az előzőekhez képest ellentétes folyamat játszódott le, hiszen egy éve még "csak" 64,2 százaléknál találtak valamilyen szabálytalanságot. Rossz hír, hogy az érintett dolgozók 30,7 százalékánál kifejezetten súlyos hiányosságokat találtak. (A tavalyi egész éves eredményeket itt olvashatja.)

Kapcsolódó

A fenti adatokra részben magyarázat lehet az, hogy a hatóság ismét azokat a szektorokat vizsgálta, ahol az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb. Ilyen a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar és az egészségügyi, szociális ellátás is.

A hatóság szerint általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók az ellenőrzések során együttműködőek, akárcsak a munkavállalók. De nem mindenki egyformán: a nagyobb cégek általában készségesen, segítőkészen álltak a munkavédelmi ellenőrzésekhez, míg a kisebb, általában szabálytalanul foglalkoztató, a munkavédelmi követelményeket nem ismerő, és be nem tartó munkáltatók esetenként igyekeztek megakadályozni az ellenőrzés lefolytatását.

Ami nem stimmel

A hatóság részletesen fel is sorolta, hogy mivel volt gond a látogatások során. Íme:

Leggyakrabban előforduló mulasztások (db)
Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése1033
Munkavédelmi ismeretek hiánya953
Létesítmények érintésvédelme912
Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya706
Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya669
Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése611
Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése541
Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés, stb..)537
Elhelyezés, telepítés, rögzítés515
Be- és leesési veszély496
Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése435
Munkabaleseti jegyzőkönyv hiányos, nem megfelelő kitöltése399
Figyelmeztető-, és funkció jelölések hiánya387
Kockázatértékelés hiánya nem veszélyes munkafolyamatoknál, technológiánál, munkaeszköznél, tevékenységeknél368
Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, elhelyezés)367
Forrás: NGM Munkavédelmi Főosztály

Máig előfordul az is, hogy olyanok használják az emelőgépeket, targoncákat, akiknek nincsen hozzá jogosultsága. Ugyancsak nagy probléma, hogy a villamos berendezéseknél nincsen érintés elleni védelem kialakítva.

A részleteket böngészve kiderül, hogy máig sokan nem törődnek azzal, hogy a magasban végzett munkáknál legyen megfelelő leesés elleni védelem, vagy ha van is, akkor a dolgozók nem használják azt. A mélyépítési, közműépítési földmunkáknál, sok esetben elmaradt a munkagödrök illetve a munkaárkok dúcolása. Jellemző a szakadólap megterhelése a kitermelt földdel, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. Változatlanul problémát jelentett a munkagödrök, munkaárkok elkerítésének hiánya - olvasható a hatósági összefoglalóban.

A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések gyakran idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.

Ezek után valószínűleg senki sem lepődik azon, hogy sok helyen elhalasztották az orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzését is, míg a veszélyes anyagokkal dolgozóknak sokszor nem adnak megfelelő védőöltözetet.

Mivel büntetnek?

Mindezek ellenére a hatóság láthatóan nem a pénzbeli bírságban hisz: az érdemi munkavédelmi döntések mindössze 2,8 százaléka vont maga után pénzbeli szankciót. Eszerint 80 esetben munkavédelmi (38,3 millió forint értékben), 16 esetben közigazgatási bírságot (265 ezer forint értékben), 37 esetben pedig eljárási bírságot alkalmaztak az állami tisztviselők (3,4 millió forint értékben). Itt fontos megemlíteni, hogy az első alkalommal lebukó kkv-kat a hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően nem büntetheti. Ezzel pedig sokszor szeretnek is visszaélni a cégek.

Hogy a pénzbírságokon kívül mivel próbálta visszaszorítani a hatóság a szabálytalanságokat, azt itt mutatjuk meg: