A cél a teljes foglalkoztatás elérése - ezt a mondatot számtalanszor hallhattuk az elmúlt években a kormányzati politikusoktól. Amikor kijönnek a friss, egyre inkább javuló KSH-adatok, akkor nem sokkal rá mindig kiad egy közleményt az NGM. Januárban például ezt írták: "Soha nem mért mélységbe, 3,8 százalékra süllyedt a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy szinte minden magyar embernek, aki képes és akar dolgozni, van munkája".

A számokban azért vannak "trükközések", így a közfoglalkoztatottak közel 180 ezres létszáma még mindig javítja a statisztikát, mint ahogy a külföldön dolgozók jelentős tömege is szépíti a számokat.

Kapcsolódó

Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy hogy egyes településeken, milyen a munkaerőpiaci helyzet. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat számos statisztikát vezet az álláskeresőkről, cikkünkben két adatból dolgoztunk: a munkát keresők számával, valamint leginkább az úgynevezett relatív mutatóval. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség (15-64 éves férfiak és nők) hány százalékát teszik ki az adott településen.

A legjobbak és a legrosszabbak

Az összehasonlítást tavaly is elvégeztük, 2016 végén 42 olyan település volt, ahol egyetlen álláskeresőt sem talált a hatóság, míg 31 olyan, ahol legalább a helyi lakosság ötöde munkanélküli volt.

A friss, 2017 december 22-én felvett adatok ehhez képest felemás képet mutatnak: egyrészt 55 olyan település volt, ahol nem volt regisztrált munkanélküli, másrészt 37 olyan, ahol 20 százalék felett volt az álláskeresők száma a munkavállalási korú népességhez viszonyítva. Azaz hiába nőtt a munkanélküli-mentes települések száma, közben nőtt azoké is, ahol szinte reménytelen a helyzet.

Azt fontos kiemelni, hogy az álláskereső nélküli települések nem, vagy legalábbis csak a legritkább esetben köszönhetik a kedvező adatokat annak, hogy valamiféle gazdasági csoda történt, és mindenki el tudott helyezkedni, sokkal inkább arról van szó, hogy a fiatalok elhagyták ezen falvakat, így csak idősek és néhány felnőtt maradt. Akik közül lehet, hogy a többség közmunkás.

Az országos negatív rekorder egyértelműen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte, ahol a munkaképes lakók 40,78 százaléka regisztrált álláskereső. Ez után nagy szakadék jön, majd csak három olyan települést találtni, ahol harminc százalék felett van az arány. A képzeletbeli dobogó második helyét a Somogy megyei Rinyabesenyő (34,67 százalék) foglalja el, míg a legalsó fokára a Nógrádban található Endrefalva fért fel 33,61 százalékos aránnyal. Ennek megfelelően épphogy lemaradt a kétes dicsőségről, azaz a top3 legrosszabb helyzetben lévő település listájáról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gadna (30,43 százalék).

Egy évvel ezelőtt egyébként ugyanez a három település volt az élen, csak épp más sorrendben: Rinyabesenyő akkor 39,31 százalékkal lett az első, Endrefalva 35,64 százalékkal második, míg Cseténye 35,46 százalékkal lett harmadik.

Elképesztő különbségek

Az, hogy az ország nyugati és keleti fele között nagy különbségek vannak, nem lep ma már meg senkit, ez a fenti térképeken is látszik. Az azonban mindenképpen kiemelendő adat, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint tízszer annyi a regisztrált álláskereső, mint Győr-Moson-Sopron megyében.

Sőt, BAZ megyében több a munkanélküli, mint Vas, Komárom-Esztergom, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megyében együtt, azaz majdnem az egész észak-nyugati országrész.

Érdekesség, hogy mind nyugaton, mind keleten van egy kivétel: Somogy például a maga közel 14 ezer álláskeresőjével és 6,41 százalékos arányával könnyedén beférne a keleti megyék sorába, míg Csongrád a keleti országrészben hozta a nyugati átlagot.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy Miskolcon önmagában több az álláskereső, mint Győr-Moson-Sopron, Vas vagy éppen Komárom-Esztergom megyében.

Így állnak a nagyvárosok

Ha már említettük Miskolcot, akkor meg kell említenünk a nagyvárosok - a főváros kivételével - között vezető Debrecent is, ahol 6513 lakos vár munkára. Ehhez képest szinte elenyésző például a Sopronban állást keresők száma: 331 fő.

Amennyiben a munkanélküliek számát a munkavállalási korúakhoz viszonyítjuk, úgy a legalább ezer regisztrált álláskeresővel rendelkező települések közül Ózd hozta a legrosszabb arányt, egészen pontosan 8,5 százalékosat. Nem lehet büszke a teljesítményére Békés (7,78 százalék) sem, míg ellenpéldaként ismét Sopront lehet felhozni, a maga 0,84 (!) százalékával.

A fővárosban nagy különbségeket nem lehet felfedezni, a legjobb helyzetben az V. kerület van, ahol a munkakorúaknak mindössze a 0,68 százaléka nem talált állást, míg a másik végletet Zugló jelenti, 2,12 százalékkal.

A nyitókép forrása: Pixabay.