Makroszemmel nézve a magyar gazdaság egy nagyon szép korszakát éli jelenleg - nem valószínű azonban, hogy ez az aranykor 2020 után is fennmarad, többek közt az új uniós költségvetési ciklus miatt - állapította meg a közgazdász.

Bár erről még keveset tudni, de valószínű, hogy a Magyarország által felhasználható EU-források jóval kisebbek lesznek alacsonyabbak a következő hétéves költségvetési ciklusban (2020 után). Az erről való gondolkodást pedig nem lehet elég korán elkezdeni. Hogy ebben a tekintetben folyik-e kormányzati munka, és az milyen jellegű, azt nem lehet tudni, de az átfogó gazdasági stratégiai tervezés jellemzően nem erőssége a hazai gazdaságpolitikának - írták a prognózisban.

Kapcsolódó

Valóban nagyon sok a hármas: a gazdasági növekedés a tavalyi 2 százalékot követően idén és jövőre is kismértékben 3 százalék fölött lehet. Az infláció 2017 második felében tartósan 3 százalék körüli szintre emelkedhet, jövőre pedig már némileg fölötte is lehet. Az államháztartás hiánya (a GDP arányában mérve) szintén a 3 százalékos szinthez közelít - ez nem meglepő, mivel mind 2018, mind pedig 2019 választási év lesz Magyarországon. A folyó fizetési mérleg többlete (GDP-arányosan) szintén 3 százalék körüli szintre csökkenhet idén, a tavalyi 5 százalékos rekordról.

Meglepetésszerű költségvetési lépések jöhetnek, mindent belenyom a csőbe a kormány, amit csak lehetséges

- fogalmazott Török Zoltán, aki hozzátette: a kedvező egyensúlyi folyamatok és a választási év miatt idén az év további részében még további költségvetési intézkedésekre számít, ezek között több lehet az adócsökkentő bejelentés és a támogatásosztás.

Az elemzők szerint elsősorban a különböző jóléti kiadások (például nyugdíjak) emelése várható,  valamint az állami beruházások növelése (azok jól jönnek ugyanis a 2019-es önkormányzati választásokon való szerepléshez is), illetve adócsökkentést (főképpen célzott áfa-csökkentés jöhet). A fiskális politikát ugyanis a politikai céloknak, a szavazatmaximalizálásnak rendeli alá a kormány. Az érem másik oldalán ebből következően az van, hogy az egészségügyi és az oktatási területre csak a legszükségesebb kiadások csorognak a továbbiakban is. Márpedig egy előretekintő, hosszú távra tervező stratégia tervezés éppen ezeknek az ágazatoknak a fejlesztését tekintené legfontosabb feladatának.

Egyelőre minden rendben

Amennyiben a fontos makromutatók tartósan a 3 százalék körül tudnak maradni, az kiegyensúlyozott makrogazdasági környezetet jelentene a gazdálkodók és a háztartások számára. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez megadatik a 2017-2019-es időszakban - olvasható az elemzésben.

A friss előrejelzés szerint az amúgy is magas bérdinamika a következő hónapokban tovább erősödhet, az év egészében megközelítheti a 12 százalékot. Eközben azonban nagy üzemanyagár-csökkenés nem várható 2017 további részében.

A bank elemzőnek várakozása szerint idén a forint az euróval szemben a 310-315-ös sávban mozoghat, majd jövőre kis gyengülés nyomán 315-320 forint jöhet.

Mikor és mit lép az MNB?

Az MNB várhatóan lent tartja az alapkamatot, ameddig csak tudja, változás csak az ECB szigorítása után, jelentős késéssel várható. Evvel párhuzamosan a monetáris szigorítás megtörténésére számítanak a régióban (Lengyelországban, Romániában) egy év távlatában, illetve az euróövezeteben 2018 vége előtt.

Az MNB egy egészen összetett hadműveletet folytat: a számos új elemmel gazdagított jegybanki eszközrendszerrel a piacok kézivezérlése zajlik - olvasható az elemzésben. A jegybanki vezetés ugyanis holisztikus szemlélettel igazgatja a gazdaságpolitikát: egyaránt célja a gazdasági növekedés (alacsony kamatok, a banki hitelezés ösztökélése, a versenyképesség karbantartása, a forint árfolyamának menedzselése), a pénzügyi kockázatok csökkentése (az adósságfinanszírozás átalakítása főleg hazai megtakarítókra - lakosság, kereskedelmi bankok - támaszkodva) és a majdani kamatemelésre való felkészülés. Ez egy olyan egyenlet, amelyben minden mindennel összefügg, és a célok kivitelezése nagymértékben múlik azon, mennyire tudja a különböző tényezőket a saját elképzelései szerint irányítani a jegybank.

A Versenyképességi Tanács felállítása üdvözlendő, igaz, érdemes hozzátenni, hogy ilyen szervezet működtetése az euróövezeti országokban előírás - mondta lapunk kérdésére Török Zoltán. Már csak azért is fontos, hogy elindult, mert a különböző felmérések szerint a legtöbb tennivaló az állam oldalán van. Az érdemi változáshoz pedig tartós és sok lépésből álló intézkedéssorozatra van szükség. A feladat egyelőre az, hogy a leszakadási ütemet csökkentsük - tette hozzá a közgazdász.

Prognózis a magyar gazdaságra
Megnevezés20172018
GDP (éves változás, %)3,23,4
Infláció (éves változás, %)3,33,0
Munkanélküliség (éves átlag, %)4,03,6
Alapkamat (év végén, %)0,90,9×
Euróárfolyam (forint)315315×
× 2018. március        Forrás: Raiffeisen