A Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent jogesetben egy kezdő kft, a beindítani kívánt sütödéjére vett fel 47 millió forint hitelt, 10 éves futamidőre. A kölcsönre a kft ügyvezetője, és annak az édesapja vállalt készfizető kezességet, további három személy pedig az ingatlanjaira engedett jelzálogjogot bejegyezni a hitelező bank javára.
Amint a törlesztés fél éves türelmi ideje lejárt, a kft nem tudta elkezdeni a törlesztést. A bank másfél évig működött együtt a céggel, hogy termelje az ki a törlesztéshez szükséges pénzt, de amikor kiderült, hogy a társaság az adót sem fizette és az adóhatóság lefoglalta az eszközeit, a bank felmondta a szerződést. Ilyenkor a teljes hátralék - ez esetben a felvett kölcsön teljes összege - egyösszegben jár vissza.
A cég nem tudta a kölcsönt visszafizetni, így a bank a bírósághoz fordult, amely kötelezte az apát és a fiát, hogy a készfizető kezesség alapján fizessenek, a jelzáloggal terhelt ingatlanok tulajdonosai pedig tűrjék azt, hogy a bank kielégíthesse ingatlanjaikból a követelését. Az első fokú bíróság ezt meg is ítélte és a másodfokú, jogerős ítélet is ezt tartalmazta, végül a Kúria a felülvizsgálat során helyben hagyta a jogerős ítéletet.
Időközben a kft ügyvezetését a fiútól átvette az apa, aki arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés semmis. Az érvei elég furcsák voltak. Egyebek mellett kifejtette, hogy hamis üzleti tervet nyújtott be a banknak, előre tudta, hogy a kölcsön fedezetét nem tudja kitermelni az induló sütöde és ezt a banknak észre kellett volna vennie. A bíróság erre azt mondta, hogy a bank dolga a megfelelő biztosíték beszerzése, azt pedig megtette.
A másik érv szerint a bank másfél évig várt a kölcsön felmondásával, ami hosszú idő, mert ha korábban felmondja, akkor a gépek még többet értek és főleg nem foglalta le volna azokat az adóhatóság. Erre pedig az volt a bíróság válasza, hogy a bank csak az együttműködési kötelezettségét gyakorolta és jóindulatú volt, azt pedig nem kellett tudnia, hogy a cég az adóval is tartozik. Arról nem is beszélve, hogy az adóhatóság követelése - a jog szerint - megelőzi a bankét.