Trendfordulóhoz érkezett az infláció, a következő hónapokban gyors növekedésbe kezd az index, így az 2016 elejére már eléri a három százalékos ütemet - amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi meghatározása szerint - még épp belefér az árstabilitás fogalmába. Az árak újra hullámvasútra kerülnek, míg az idei év a negyven éve nem látott nulla százalékos inflációról szólt, jövőre véget ér ez az időszak és újra enyhe inflációs pályára kerül a magyar gazdaság, amely makrogazdasági szempontból kimondottan kívánatos.
Az inflációval ugyanis két baj van: ha nagyon magas, vagy ha nincs vagy akár csökkenek az árak, hisz recesszióba tolhatja a gazdaságot. Egy felzárkózó gazdaság esetében a versenyképesség javításához a legoptimálisabb egy alacsony inflációs pálya, azért lőtte be az árstabilitás magyar mértékét és inflációs célját még évekkel ezelőtt 3 százalékra az MNB. Ennek fényében kifejezetten kedvező az MNB csütörtökön publikált Inflációs prognózisa, amely az idei 0,1 százalék után 2015-re 2,5 százalékos pénzromlást jósol éves átlagban.
Stagnáló energiaárak, emelkedő benzinárak
A MNB szerint szeptemberben még enyhe negatív árindex elképzelhető, októbertől viszont már fokozatosan emelkedik. A visszafogott alacsony inflációt támogatják az alacsony nyersanyagárak, a mérsékelt importált infláció és belső kereslet, valamint a szabályozott energiaárak. A maginfláció - vagyis az alapinfláció - növekedésnek indul az idei 2,4 százalékkal szemben, 2015-re már 2,9 százalékot jelez az MNB. A maginfláción kívüli termékek árai is visszafogottan alakulnak, az EUR/USD gyengülése miatt növekvő olajárak hatását az élelmiszerpiacon várható kínálati nyomás ellensúlyozhat, amit az orosz embargó erősít.
Újabb rezsicsökkentés már energiafronton nem várható, ám a korábbi döntések még éreztetik hatásukat az árakban; az energiapiacon az MNB nem vár 2015 végéig áremelést. Az energián kívüli szabályozott árak az infláció mértékével emelkedhetnek.
| 2014 | 2015 | |
| Élelmiszerek | -0,5 | 2,1 |
| - nem feldolgozott | -3,8 | 2,1 |
| - feldolgozott | 1,1 | 2,1 |
| Ipari termékek | 0,5 | 1,8 |
| - tartós | -0,5 | 0,4 |
| - nem tartós | 0,9 | 2,4 |
| Piaci szolgáltatások | 3,4 | 3,6 |
| Piaci energia | -1,9 | 1,3 |
| Alkohol, Dohány | 6,3 | 4,7 |
| Benzin | -0,4 | 4,3 |
| Szabályozott árak | -6,5 | 0,6 |
| Infláció | 0,1 | 2,5 |
| Maginfláció | 2,4 | 2,9 |
| Forrás: MNB | ||
A gazdaság szinte minden szegmensében várható trendforduló 2015-re, a drágulás üteme viszont eltérő. Az éves infláció felett emelkedhetnek jövőre az MNB előrejelzése szerint a piaci szolgáltatások, az alkohol és dohánytermékek, illetve az üzemanyagok árai. A benzinárak emelkedését a dollár erősödése magyarázza. Átlag felett - négy százalékkal - drágulhatnak a dohány és alkoholtermékek, ám ez lassulást jelent az idei 6,3 százalék után. A lakossági szolgáltatások 3,6 százalékos, tehát infláció feletti emelkedése abból a szempontból nem meglepő, hogy a szolgáltatások árainak emelkedése a korábbi év(tized)ekben is meghaladta az inflációt, azzal az egyik motorjává vált.
Eltűntek a magas inflációs várakozások
Az elmúlt két évben igazán komoly fordulat állt be a lakosság inflációs várakozásaiban is. Az elmúlt évtizedekben a háztartások hozzászoktak a magas inflációhoz, ennek következtében az inflációs érzet akár 3-4 százalékponttal magasabb volt a viszonylag alacsonyabb inflációjú években is.
Az MNB adatai szerint az elmúlt két évben a tényinfláció csökkenésével a várakozások 8 százalékról 2 százalékra mérséklődtek - vagyis belesimultak a régiós trendekbe, ami azért is figyelemre méltó, mert Csehország és Lengyelország tartósan alacsony inflációs múlttal rendelkezik. Így az alacsony inflációs várakozások segíthetik annak tartósan alacsonyan maradását - amennyiben a környezet nem változik meg.