A minap elemeztük, hogy az amerikai kamatvárakozások egész hisztérikussá váltak: jelentőségét jóval túlmutató mértékben foglalkozik vele a piac, sőt, még határidős tőzsdei termékkel is spekulálnak a várható kamatalakuláson. Ezt jócskán felfokozzák az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntéshozói, akik a kamatdöntő ülések között is gyakran véleményt alkotnak a kérdésről, összezavarva a piacot.

Amerikai hatás

Ennek hatása természetesen az egész világon jelentkezik, hisz a legfontosabb kamatszintről van szó: nagy mértékben befolyásolja más jegybankok mozgásterét. Most eleve erősen mérséklődtek az amerikai kamatcsökkentési várakozások, amire még rátett egy lapáttal az időközben megjelent márciusi amerikai inflációs adat.

Kockázati felár

A forint kamata szempontjából ugyan lényegesen fontosabb az eurózóna alapkamata, ugyanakkor az elmúlt hónapok forintgyengülése és a hazai piaci állampapírhozam emelkedése arra utalt, hogy megemelkedett a hazai kockázati felár: mondhatjuk azt is, hogy annak a költsége, hogy míg 20 ország bevezette az eurót a 27-ből, Magyarország fenntartja a forintot, de nincs mellette kiegyensúlyozott költségvetési politika.

Magasabb alapkamat

Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap alapkezelője szerint a helyzet annyit romlott az utóbbi időben, a kormány kül-, és gazdaságpolitikája miatt a kockázati prémium annyira magas, hogy a forint stabilan tartásához a korábban gondoltnál magasabb jegybanki alapkamatra van szükség. Ezt lényegében maga a jegybank is jelezte az utolsó kamatdöntés alkalmával, 6,5-7 százalékra emelve azt a szintet, amíg az alapkamatot csökkentheti.

Zsiday szerint

az elvárt hozam inkább 7-8 százalék körül van ahhoz, hogy forint eszközökbe fektessenek: a 10 éves hozam jelenleg 6,8 százalék.

Ha valóban 7-8 százalék kell a forint stabilitásához, akkor a 8,25 százalékos jelenlegi alapkamat nem mondható soknak a szakember szerint, még az is lehet, hogy nem célszerű csökkenteni.

Fundamentumok és jegybanki szándékok

A kérdés persze az, hogy a forint a nagy külkereskedelmi mérlegtöbblet mellett nem tud-e megállni most már a lábán anélkül, hogy folyamatosan forinteszközöket vásároljanak a külföldi befektetők, átváltva euróikat. Persze az sem mindegy, hogy a jegybank megelégszik-e a jelenlegi forintárfolyammal ahhoz, hogy importált hatások ne növeljék az inflációt, vagy egyenesen erősíteni akarja.

A szinten tartáshoz valószínűleg elég lehet a jelenleg látott 10 éves hozamszint, így az alapkamat is csökkenthető még, legfeljebb az lehet a kérdés, hogy maradhat-e a 6,5-7 százalékos rövidtávú cél, vagy kissé megemelik ezt. Eddig semmi jel nem mutatott arra, hogy erősíteni is akarnák a forintot, hisz erre remek lehetőség lett volna a beérkező uniós pénzek egy részének átváltását a piacon végrehajtani.

Lett volna más lehetőség

Ezzel szemben a teljes összeget az MNB váltotta át, akárcsak az állam által kibocsátott külföldi devizakötvények esetében, és ezzel a devizatartalékot növelte rekordszintre. Vélhető, hogy ha a cél nem változik, akkor inkább folytatódik a kamatcsökkentés, az viszont már elképzelhető, hogy nyáron 7 százalék fölött mondják azt, hogy ennyi egyelőre elég, és onnan megvárják a nagy jegybankok érdemi kamatcsökkentéseit.