A mindenkori költségvetési törvény a kormány gazdaság- és társadalompolitikájának lenyomata: az adótörvényekkel együtt olvasva világossá válik, hogy az adott kormánynak milyen társadalompolitikai céljai vannak, mely társadalmi rétegeket, célokat tart kiemelten támogatandónak. Az elmúlt években számos olyan − jellemzően szociális − kiadástól váltak meg a kormányzatok, amelyek hosszú távon nem voltak fenntarthatóak, így nem nem szolgálták a társadalom érdekeit. Ide sorolható a 13. havi nyugdíj kérdése, de csakúgy a spórolásra, energiatakarékosságra nem ösztönző rezsitámogatások leépítése.

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta folyik a vita arról, hogy az adópolitikában a kormány helyesen választotta-e meg az eszközöket, amikor a jövedelemadókkal szemben az ágazati adókra helyezte a hangsúlyt, így most ezen kérdésekkel nem is foglalkozunk, egy kérdéstől eltekintve: a sportfinanszírozás nagyívű reformjának tartja azt a kormány, hogy a cégek a társasági adójuk egy részét a kincstár helyett sportegyesületeknek adhatják, kvázi szponzori támogatásként. Idén mintegy 20-25 milliárd forint kerül így a hat kiemelt támogatható sportágba, amely megközelíti a társasági adóbevételek 8 százalékát. A hirtelen pénzbőség természetesen megtette a hatását: a semmiből nőnek ki műfüves focipályák − amelyek fenntartása kérdéses −, illetve megjelentek a gazdaság szürke zónájában tevékenykedő közvetítők. A kiáramló milliárdok miatt a finanszírozási rendszert előbb-utóbb újra kell gondolnia a kormánynak, az adófizetők érdeke azt indokolná, hogy erre minél hamarabb sor kerüljön.

Ugyanakkor idén októberben a kormány három ízben is bejelentett költségvetési megszorításokat, kiadáscsökkentő, de még inkább bevételnövelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt a maastrichti három százalék alatt tartsa. A három csomag hatása − pénzforgalmi szemléletben − a kormány számításai szerint meghaladják a 800 milliárd forintot, ennek ellenére a költségvetésben maradtak olyan tételek, amelyek szerepeltetése inkább szolgál rövid távú politikai érdekeket, mint társadalompolitikai célokat.

A megszorítások és spórolás jegyében Orbán Viktor miniszterelnök még a parlamenti pártok támogatásának felfüggesztését vagy legalábbis csökkentését is felvetette, végül is erre a hatmilliárd forintos korlátozásra nem került sor. Ugyanakkor mintegy hatmilliárd forinttal nő az idén a közmédiumok működési kiadása, amely így már eléri a 68 milliárd forintot − ez nagyjából annyi pénz, mint amiből a média profitorientált része működik, a kereskedelmi tévéktől az internetes médiumokon át a nyomtatott sajtóig.

A 2014-es választásokra való felkészülés jegyében több árulkodó kiadás is előfordul a büdzsében: ilyen a nemzeti konzultációkra, illetve a kormányzati kommunikációra félretett összesen 3,2 milliárd forint, ami szokatlanul magas a 2010-et megelőző  kormányok hasonló, 300−500 millió forintos kommunikációs büdzséjével összevetve. De hasonló célokat szolgál a kormányhatározattal a napokban létrehozott egyesült államokbeli Friends of Hungary Alapítvány létrehozása és támogatása is, amelynek alapítására és működtetésére már az idén 3,8 milliárdot fordítanak, amit jövőre további támogatások követnek.

Miközben a kormány a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul a ciklus közepén, újabb és újabb hivatalok jönnek létre a különböző minisztériumoknál: az agrártárcának jövőre lesz már Öntözési Hivatala, a Miniszterelnökségnek Nemzetstratégiai Kutató Intézete és immár második évébe lép a NGM Tervhivatala, amely egyéves működése alatt egy épkézláb honlapot nem tud létezése jeléül felmutatni. Jövő januártól költségvetési szervként megkezdi működést a Magyar Művészeti Akadémia is − amelynek köztestületi működése már most viharokat kavart.

A mindenkori kormányzatok szeretik múlhatatlan érdemeiket az átadott autópályák kilométereiben, illetve a betonba öntött milliárdok nagyságában mérni. Ezek a beruházások mára jelentősen csökkentek, illetve azok finanszírozása uniós forrásokból folyik, ám vitatható presztízskiadások azért még akadnak a büdzsében: ilyen meglátásunk szerint az Országgyűlési Őrség felállítása, vagy épp a Parlament épülete előtt folyó Kossuth téri beruházás, amelynek 20 milliárdos számlájából 10,2 milliárd esik 2013-ra, vagy épp a debreceni stadion évek óta tartó építése, amely még jövőre is milliárdokat igényel.

Vitatható tételek a 2013-as büdzsében (milliárd forint)
Sportcélú társasági adókedvezmények25
Terrorelhántási Központ13,4
Kossuth Lajos tér rekonstrukciója10,2
Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója9,2
Közszolgálati média támogatásának többlete6
Kormányzati informatikai működtetésének növekménye6
Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása5,1
Friend of Hungary Alapítvány támogatása2,6
Ludovika Campus felépítése2,7
Magyar Művészeti Akadémia támogatása2,45
Országgyűlési Őrség felállítása2,1
A MÁV-Start privatizáció "sikerdíja" a MÁV-dolgozóknak2
Kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadások1,7
Nemzeti konzultációk kiadásai1,6
Nemzetstratégiai Kutató Intézet megalapítása1,3
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
1,2
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés