A magyar főváros azon hat uniós főváros egyike, ahol a külföldi lakosság aránya nem éri el az öt százalékot - derül ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az összeállításából. Eszerint a budapesti lakosságnak mindössze 3,3 százaléka külföldi állampolgár, tovább bontva az adatokat pedig kiderül, hogy 1,6 százalék uniós állampolgár, míg 1,7 százalék az EU-n kívülről származik.

Az európai statisztikákat összehasonlítva azt látjuk, hogy a legkevesebb, mindössze 0,6 százaléknyi (!) külföldi Varsóban él, de igen kevesen vannak Szófiában (1 százalék), Vilniusban (1,4 százalék), Pozsonyban (3,1 százalék), illetve a máltai fővárosban, Vallettán (4,1 százalék) is. Vannak megdöbbentő eredmények is, ilyen például az, hogy a Luxembourgban csak 36,2 százalékot tesz ki a helyi lakosok száma, ahogy Zürichben is csak 69,1 százalékot. Kevésbé meglepő, hogy az EU fővárosában a lakosság harmada külföldi, ám az viszont már talán az, hogy a brüsszeli lakosság 13,5 százaléka az unión kívülről települt be.

A legtöbb uniós kívüli lakossal egyébként Riga rendelkezik, ahol a helyiek több mint a negyede számít ebbe a kategóriába, de igen magas arányokkal találkozhatunk Tallinnban (20,2 százalék) és Athénban (14 százalék) is.

Turizmusban a déli országok a nyerők

A 2013-as adatok alapján az Európai Unió legnépszerűbb idegenforgalmi régiója a Kanári-szigetek volt, ahol nem kevesebb, mint 89,8 millió vendégéjszakát regisztráltak. A második helyen a párizsi régiót, az Île-de-France-ot találjuk 77,5 millió vendégéjszakával, míg a képzeletbeli dobogóra a Barcelonát is magába foglaló Katalónia fért még fel 70,5 millió vendégéjszakával.

A KSH adatai szerint egyébként Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 22,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. Visszatérve az Eurostat adataira azt láthatjuk, hogy a legnépszerűbb magyar régió a Budapestet és Pest megyét magába foglaló közép-magyarországi volt, ahol tavaly 8,7 éjszakát töltöttek el a turisták. A következő szereplő, a Nyugat-Dunántúl ugyanakkor már jelentősen le van maradva a maga 4,7 millió vendégéjszakájával.

Hazánk ezzel egyébként nagyjából az uniós mezőny közepén helyezkedik el, hiszen bár el vagyunk maradva a déli országok teljesítményétől (pl. a legnépszerűbb horvát régió, a Jadranska Hrvatska, amely tulajdonképpen összefoglalja az egész adriai térséget, egymaga hozott 61,8 millió vendégéjszakát), de verjük a legnépszerűbb szlovén (5,5 millió vendégéjszaka), román (4,1 millió vendégéjszaka) és szlovák (3,7 millió vendégéjszaka) régiókat - igaz a Prágával nem tudunk versenyezni, ott 14,7 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai és külföldi turisták.

Mennyire fiatalos az ország?

Az Eurostat adatai szerint hazánkban arányaiban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él a legtöbb 15 éven aluli, egészen pontosan 16,7 százalék, míg a második helyen Pest megye található 16,5 százalékkal. Az uniós hasonlítást nézve azt láthatjuk, hogy nagyjából hasonló eredmények vannak minden országban, azonban vannak kiugró statisztikák is: ilyen a francia Guyane, ahol a lakosság 34,4 százaléka fiatalabb 15 évnél, de az ír Mid-East-en is közel minden ötödig ember ide tartozik.

A statisztikusok azt is nézték, hogy él a legtöbb 65 éven felüli. Az uniós csúcstartó a portugál Pinhal Interior Sul, ahol a lakosság közel harmada tartozik az idősebb generációhoz, de a görög Evrytanián is 32,2 százalékuk megünnepelte már a 65. születésnapját. Ezen a két megyén kívül nincs másik, ahol az idős lakosság aránya elérte volna a 30 százalékot, bár például a spanyol Ourense éppen csak alatta maradt a maga 29,6 százalékos eredményével.

A magyar adatokat böngészve azt láthatjuk, hogy arányaiban Budapesten és Békés megyében él a legtöbb 65 éven felüli, hiszen ezeken a helyeken a lakosság 19 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.