A KSH honlapján olvasható közlemény szerint az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, a GDP 79,2 százaléka - áll a közleményben.

Kapcsolódó

Az uniónak megküldött jelentés szerint a központi kormányzat 771,2 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok 207,6 milliárd forint többlettel, míg a társadalombiztosítási alapok 3,2 milliárd forint hiánnyal zárták az előző évet.

A kormányzati szektor konszolidált bruttó adósságából 17 280 milliárd forintot tett ki a részvények és a pénzügyi derivatívák kivételével számított értékpapír-állomány, 33 milliárd forintot a készpénz- és betétállomány, míg a hitelállomány 5067 milliárd forintot. A hitelállományon belül a hosszú lejáratú hitelek 4956 milliárd forintot tettek ki, a rövidek 111 milliárd forintot. Az értékpapírok esetében a hosszú lejáratúak értéke 14 667 milliárd forintot, a rövideké 2 613 milliárd forint volt.

A központi kormányzat alszektor 771,2 milliárd forintos nettó hitelfelvételéből 629,4 milliárd forintot tett ki a központi költségvetés hivatalos hiánya, a kifizetett és felhalmozott kamatok különbözete 31,1 milliárd forinttal rontotta az egyenleget. A jelentésben nem részletezett egyéb követelések és tartozások összesen 204,8 milliárd forinttal növelték a hiányt, míg az egyéb központi kormányzatba tartozó egységek 169,8 milliárd forinttal javították.

A 169,8 milliárd forintos pozitív komponensben 123,0 milliárd forint többletet adtak az elkülönített állami pénzalapok, illetve a költségvetési alapok, 71,0 milliárd forintot a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap, míg 4,1 milliárd forint pluszt hoztak a központi kormányzatba sorolt nonprofit intézmények. 28,3 milliárd forinttal rontották ugyanakkor ezt a komponenst a központi kormányzatba sorolt vállalatok.

A központi kormányzat alszektor egyenlegében az egyéb korrekciók tételsoron 76,1 milliárd forintos hiány keletkezett, elsősorban a társadalombiztosítási alapokkal szembeni, 83,7 milliárd forintos követelés elengedése, illetve a végtörlesztésből eredő  54,9 milliárd forintos kormányzati veszteség miatt. Tovább rontotta ezt a sort az áfa elszámolhatóságával kapcsolatos európai bírósági ítélet nyomán az EU-s bevételek 21,6 milliárd forintos csökkentése. Jelentősen, 101,1 milliárd forinttal javította a sort ugyanakkor a végtörlesztéshez kapcsolódó imputált áfabevétel.

A helyi önkormányzatok 207,6 milliárd forintos többletéből 124,3 milliárd forintot tett ki a helyi önkormányzatok hivatalos egyenlege.

A társadalombiztosítási alapok 3,2 milliárd forintos hiányában a tb-alapok hivatalos egyenlege 117,6 milliárd forintot tett ki, amelyet javított a központi kormányzatnál hiányként elszámolt, a tb-alapokkal szembeni 83,7 milliárd forintos követelés elengedése. Egyéb követelések 30,1 milliárd forinttal javították az egyenleget.

A jelentés szerint a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága 309,7 milliárd forinttal csökkent. Az 566,7 milliárd forintos államháztartási hitelfelvételt ellentételezte a pénzügyi eszközök konszolidált, nettó 328,2 milliárd forintos értékesítése, továbbá az 539,0 milliárd forintot kitevő korrekciók.

A korrekciókon belül a legnagyobb, 687,1 milliárd forintos - az adósság csökkenésének irányába ható - tétel a devizában fennálló adósság leértékelődése volt.

Csökken a kockázat

A KSH múlt évre vonatkozó államháztartási adatai optimizmusra adnak okot a hiány idei alakulását illetően az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, de egyetértenek az IMF-fel abban, hogy távlatilag a magyar gazdaságpolitika legnagyobb kihívása a növekedés beindítása.

Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője kifejtette, hogy a saját, 2,4 százalékos várakozásuknál lényegesen jobb a 2 százalékos deficit 2012-re. Ez a helyi önkormányzatok javuló pozíciójára vezethető vissza a szakértő szerint. Az elemző kifejtette: a helyi önkormányzatoknak több mint 200 milliárd forintos többlete keletkezett eredményszemléletben, ami gyakorlatilag precedens nélküli. Árokszállási Zoltán hozzáfűzte azt is, hogy a tavaly decemberi adósságátvétel javította az önkormányzatok pozícióját, de enélkül is mintegy 130 milliárd forintos plusszal zártak volna. Árokszállási Zoltán kifejtette: a tavalyi 2 százalékos ESA-hiány tükrében csökken a kockázata annak, hogy a kormány nem tudja tartani a 3 százalék alatti deficitcélt. Ha a helyi önkormányzatok gazdálkodása romlik, akkor kerülhet a hiány 3 százalék fölé, és érheti el az IMF által 2013-ra prognosztizált 3,2 százalékot - tért át az ugyancsak pénteken közzétett IMF-jelentésre Árokszállási Zoltán. Hozzátette: az IMF a deficitcsökkentő intézkedések között elsősorban az államapparátusban és az állami vállalatoknál történő költségcsökkentést javasolta, valamint az adókedvezmények újragondolását. Árokszállási Zoltán az IMF-jelentésről összességében úgy vélekedett, hogy az abban szereplő számok kissé pesszimisták, de a kormány idei GDP-növekedési előrejelzése is túl optimistának mondható.

Növekedési hiány

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője közölte: a KSH közzétett adatai meglepően jók, pozitív hír, hogy ezek mind a piaci, mind a kormányzati várakozásoknál kedvezőbbek. Kiemelte: az adatok alapján elmondható, hogy 2013-ban teljesülhet a GDP-arányosan 3 százalék alatti államháztartási deficit. Az is nagyon pozitív jelenségnek ítélhető, hogy az önkormányzati rendszer tavaly több mint 200 milliárd forintos többlettel zárt. Az, hogy az idei költségvetés 400 milliárd forintos tartalékkal rendelkezik, elegendő lehet a 3 százalék alatti deficit teljesítéséhez - fűzte hozzá. Ezzel együtt kiemelte: külső szemlélőnek furcsa lehet az idei büdzsé, mert egyes sorait túl nagy mozgástérrel állították össze. Mind az elemzők, mind az IMF szakértői ezért azt mondhatják, egyes tételek jelentős kockázatok mellett teljesülhetnek, nagy a bizonytalanság az egyes költségvetési bevételsorokat tekintve, példa erre a pénzügyi tranzakciós illeték első kéthavi alakulása. Török Zoltán rámutatott: az idei 3 százalék alatti hiány elérhető, de az IMF-nek például vitathatatlanul igaza van abban, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a növekedés hiánya. A bankrendszer még mindig a hitelállomány leépítésénél tart, ebben sem kínálati, sem keresleti oldalról nincs változásra utaló jel, és ha ebben nem lesz fordulat, az visszavetheti a növekedés távlati lehetőségeit - mondta a Raiffeisen vezető elemzője.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a tavalyi államháztartási hiányra vonatkozó legfrissebb adatok megerősítik, hogy teljesül az idei, 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél. Az NGM pénteki közleményében azt írta: a KSH által közzétett adatok alapján 2012-ben az uniós módszertan szerinti hiány a GDP 2 százaléka volt, amely kedvezőbb a nemzetközi partnerek korábbi várakozásainál.