A várakozásoknál kisebb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben. A meglepetést leginkább a dohánytermékek vártnál kisebb árnövekedése okozta, mivel a jövedéki adóemelés még nem jelent meg az árakban - kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az infláció így több hónap után visszatért a pozitív tartományba, amit a várakozásoknak megfelelően döntően az okozott, hogy szeptemberben beléptek az üzemanyagárak tavaly év végi zuhanásának bázishatásai, emellett az üzemanyagárak havi szinten emelkedést mutattak.

Kapcsolódó

A maginfláció minimális mértékben 1,4 százalékra gyorsult, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban. Októberben részben bázishatások, részben a dohánytermékek és üzemanyagok jövedéki adójának emelése miatt az infláció 1,5 százalék közelébe emelkedhet, év végére pedig elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018 előtt, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem konvencionális eszközök alkalmazását - véli Suppan.

Szinte minden jelentősebb termékkörben pozitív volt az éves bázisú áremelkedés. Ez alól egyedül kivételt az üzemanyagok jelentenek: mintegy 4 százalékos az áresés éves összevetésben, annak ellenére is, hogy az előző hónaphoz képest 3 százalékos volt az áremelkedés - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. senior makroelemzője. A dohánytermékeknél még nem gyűrűzött be a jövedéki adó változása, amely a következő hónapokban 0,2 százalékponttal emelheti meg az inflációt.

A tartós fogyasztási cikkeket érdemes még kiemelni, ahol továbbra is alig érezhető az árak emelkedése. Ez elsősorban a forint erejével és a továbbra is nyomott külső inflációval hozható párhuzamba. Idén az év egészében 0,5 százalék körüli átlagos inflációra lehet számítani, lefelé mutató kockázatokkal. Az év végén azonban már 1,5 százalék feletti inflációt is láthatunk a jövedékiadó-emelések és a bázishatások miatt - véli az elemző.

A szolgáltatások drágulása fokozatosan lassult a nyári hónapok folyamán - mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Ez szeptemberben megfordulni látszik, hiszen ekkor már 1,3 százalékkal drágultak a szolgáltatások. Emellett pedig figyelemreméltó az üzemanyagok árának változása is, hiszen tavaly szeptemberhez képest olcsóbbá váltak 3,9 százalékkal, azonban az idén augusztushoz képest egy hónap alatt 3 százalékkal drágultak. Az év elején tapasztalt sertéshús árcsökkenés egy része eltűnt, hiszen januárban több mint 17 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbi árhoz képest. Ez a különbség szeptemberre csökkent, hiszen hozzávetőlegesen már csak 10 százalékkal volt olcsóbb a sertéshús ára az egy évvel korábbi árhoz képest. A szeptemberi adatok alapján fenntartja a 2016 egészére vonatkozó 0,4 százalékos inflációs előrejelzését, jövőre pedig átlagosan 1,7 százalékot vár.

Fordulat történt szeptemberben, pozitív tartományba került az infláció, ami megfelel a várakozásoknak - mondta az adatokat értékelve Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Elsősorban a bázishatás, ezen belül az üzemanyagok és a piaci szolgáltatások húzták fel éves összevetésben az inflációt.

A jelenlegi kilátások alapján az év hátralévő részben gyorsulhat az infláció. Az októberi inflációban már szerepet kap majd a jövedékiadó-emelésből adódó üzemanyag-drágulás. "Az októberi infláció 1 százalék fölé kúszhat, amire 2013 szeptembere óta nem volt példa - mondta Németh. Idén decemberben az infláció 1,7 százalékra gyorsulhat, éves átlagban 0,4 százalékos érték várható. Jövőre pedig 2 százalékos lehet az éves átlagos infláció. Az infláció gyorsulása miatt a monetáris politika várhatóan nem változik. Az alapkamatot a jelenlegi kilátások alapján várhatóan 2018 közepéig változatlanul hagyja az MNB, addig pedig az elmúlt hónapokban alkalmazott nem konvencionális eszközöket fogja használni a monetáris politika finomhangolására.