Jókora, két évre tervezett kiigazításba kezd a magyar állam: nyolc ágazattól idén összesen mintegy 800 milliárd forintos többletadót akar beszedni, továbbá megemeli több termék adóját is, amelyekből összesen további 100 milliárd forintnyi idei bevételt vár. Az így idén befolyó bő 900 milliárd forintot pedig az ígéret szerint megpántlikázzák és a pénzből 700 milliárdot egy úgynevezett rezsivédelmi (a cél a jelenlegi fogyasztói árak megtartása, de jutna belőle az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációjára is), 200 milliárd forintot pedig egy honvédelmi alapba (ebből gyorsítanál a már korábban is tervezett haderőfejlesztést) teszik - derült ki a csütörtöki kormányinfón.

Előkerültek az új makroszámok is: a 2023-as költségvetésben mintegy 68 ezer milliárd forintos GDP-vel, 26 ezer milliárd forint körüli költségvetési főösszeggel számolnak, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűztek ki célul, 4,1 százalékos GDP-növekedést tartanak reálisnak és 5,2 százalékos inflációval kalkulálnak. A jövő évi büdzsé tervezetét a pénzügyminiszter csütörtökön adja át a Költségvetési Tanácsnak, és várhatóan június első felében tárgyalhat róla az Országgyűlés.

Kapcsolódó

Ez biztosan nagyot szól majd

Ragaszkodunk ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos költségvetési hiány - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint mivel újabb gazdasági válság közeleg, válságálló gazdaságot kell építeni, ennek részeként kézben akarják tartani a költségvetést és az államadósságot. Jövőre 68 ezermilliárd forintos GDP-vel és 28 ezer milliárdos költségvetési főösszeggel terveznek.

Az újabb nagy költségvetési kiigazításnak/megszorításnak lesz egy erős kiadási oldala is: egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat átütemezik, a piaci beruházásokat ösztönözve. A cél az, hogy a kiadási oldal csökkentése 60, a bevételek növekedése pedig 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

Ez azt jelenti, hogy a kiadások visszavágása rövid távon mintegy 1350 milliárd forintra rúg, a bevetéli oldal 900 milliárdos felturbózása pedig összesen mintegy 2200-2250 milliárd forintos Orbán-csomagot jelent, ennek nagysága pedig az idei EDP-jelentésben szereplő 60 523 milliárd forintos 2022-es nominális GDP-terv alapján az idei GDP 3,6-3,7 százalékára rúg, ez pedig két év alatt mintegy 7 százalékos beavatkozás.

Ez pedig már a Bokros-csomag nagyságrendje, Ahogy arra Zsiday Viktor befektetési szakember is nemrégiben felhívta a figyelmet, "amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak, akkor a GDP 5 százalékát elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség. Ez nagyon sok, közelíti a Bokros-csomag méretét (akkor az 1994-es 8,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány, 1996-ra 3 százalékra csökkent)" - fogalmazott a közgazdász.

Csak úgy sorjáznak a régi-új különadók

A bevételeket főként úgynevezett extraprofit-különadókból finanszíroznák - ígérte a tárca nélküli miniszter.

A bankszektortól idén plusz 300 milliárd forintot hajtanának be (a különadó 250 milliárdot, a tranzakciós illeték kibővítése pedig 50 milliárdot hozhat). (Holott a magyar pénzügyi szektor a korábbi tervek szerint is idén mintegy 410 milliárdot fizetett volna be büdzsébe banki különadó, tranzakciós illeték és biztosítási adó formájában.) A bankadó összege jelenleg 64 milliárd forint, ezt a mérlegfőösszegük alapján fizetik meg a pénzintézetek. Az új adót pedig kamateredmény alapján kell majd leróni. Mivel a kabinet számításai alapján a szektor nettó kamateredménye tavaly 2300 milliárd forint volt, a plusz 250 milliárd 11-12 százalékos elvonást jelent - írta a Portfolio.hu Nagy Márton csütörtök esti háttérbeszélgetése alapján. A pénzügyi tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, a díj maximuma pedig 6 ezerről 10 ezer forintra emelkedik.

A biztosítóknál az adóalap (díjbevétel) nem változik, az adókulcsot emelése nyomán az eddigi 120 milliárd helyett 170 milliárd forint folyhat be.

Az energiaszektorból - itt főként a Mol Nyrt. érintett - plusz 300 milliárd forintra számítanak. Ennek érdekében egyrészt a szénhidrogének bányajáradékát a háromszorosára emelik, így 65 milliárd helyett 180 milliárd forintot fizetnek idén az érintettek. A Mol számára komoly pluszbevétel jelentő Brent-Ural spread negyedét vonják el, ezzel idén 120-130 milliárdos többletbevételhez jut a magyar állam. Emellett a bioetanol-termelőktől és keményítőgyártóktól 50 milliárd forintos pluszt jön.

Nagy Márton szerint a különadók részletszabályozása lesz a legfontosabb. A részleteket napokon belül ismertetheti a kormány. Mindegyikről kormányrendeletet adnak ki, mivel erre lehetőség van a háborús veszélyhelyzet miatt.

A kiskereskedelemtől 60 milliárd forint új befizetést várnak el. Itt a most is érvényes adó kulcsait növelik: 100 milliárd forint éves bevétel felett a 2,7 százalékos adóteher 4,1 százalékra nő, a 30-100 milliárd forint között a 0,4 százalékos adóteher 1,0 százalékra emelkedik, míg a 0,5-30 milliárd forint közötti sávban marad az 0,1 százalékos adókulcs, míg félmilliárd alatt is marad a nulla százalék. A tavaly 79 milliárd után eddig 90 milliárd forintra (72 milliárdos hivatalos előirányzat mellett) számított a büdzsé, ez most ugrik most 150 milliárdra. Ez a megoldás megfelel a Blokkk.com korábbi kalkulációjának, a kereskedelmi szakportál azt is hangsúlyozta, hogy ez az emelés nemcsak az élelmiszerláncokat érinti, mivel több iparcikkes áruházlánc is 100 milliárdnál több bevétellel ügyködik már (például az eMAG, Ikea, Media Markt, dm, Rossmann, OBI).

A telekommunikációban 40 milliárd forint a megcélzott pluszbevétel. Itt egy forgalmi típusú különadóban gondolkodnak, amelyet várhatóan a roaming-, az internet- és a kábeltévés forgalomra vetnek ki..

Az úgy alapvetően veszteséges, a magas energiaáraktól különösen sokat szenvedő légitársaságoktól is behajtanának évi 30 milliárd forintot. Az elképzelés az, hogy az utasonként mintegy 10 eurós összeget a ground handlingre (földi kiszolgálók) terhelik, azok pedig a terhet várhatóan továbbszámlázzák a Budapestre közlekedő útvonalakat üzemeltető légitársaságoknak.

A gyógyszerforgalmazóktól - ide nem értve a gyógyszertárakat - évi plusz 20 milliárd forintot szednének be. Az adó alapja a tb-támogatás, az eddigi 20 százalékos adókulcsot emelik 24 százalékra.

Újra lesz reklámadó 2023. január 1-től, pontosabban a jelenlegi – 2019. július 1. óta érvényes – nulla százalékos adókulcs megnő, a 2,5 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel után 7,5 százalékos kell fizetni - ettől évi 15 milliárd forint bevételt remélnek.

Mi az az extraprofit?

Nagy Márton egy példával magyarázta el, milyen gondolatmenet szerint határozták meg az extraprofitot. Számítása szerint most 0,3 százalékot fizet egy pénzintézet egy bankbetétre, de 7 százalék körüli kamaton helyezi be a jegybankhoz, vagy vesz állampapírokat, más eszközöket. Szerinte ez a 6,6 százalékos érték egy profit, ezért szükséges az a szétválasztás, hogy megnézik, hogy az elmúlt 22 évben mekkora volt a marzs a betétekre fizetett kamat és az MNB-től felvett a kamatot. A hasonló inflációs környezetre vetített időszak átlagát vették alapul – ez 2003-2010 a bankok esetében –, amikor csak 3 százalék volt ez a marzs. A mostani 6,6 százalék esetében így 3,6 százalékra taksálják az extraprofit arányát.

Több más adó emelése is várható: így például növelik a népegészségügyi adót (neta vagy csipszadó), a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját, de változik a céges autók adózása is, továbbá hozzányúlnak az egyszerűsített foglalkoztatási adóhoz is. Mindezek részleteit a pénzügyminiszter ismerteti hamarosan. E lépésektől összesen további 100 milliárd forint idei pluszbevételt vár a kabinet.

A beruházásokról még nincs döntés

Még nincs pontos lista, mely beruházásokat halasztják el - hangzott el a kormányinfón. Gulyás Gergely régi-új kancelláriaminiszter szerint már elkezdett beruházásokat nem állít le a kormány, de még el nem kezdett projekteket elhalasztanak.

Egyelőre csak egy körülbelüli lajstromot állított össze a kabinet az elhalasztásra kerülő beruházásokról. „Torzókat nem hagyunk magunk után” – fogalmazott a miniszter.