Több százezer háztartásnak kell azzal szembesülnie Magyarországon, hogy egyszerűen képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből, ez pedig megakadályozza azt is, hogy áttörjék a vagyoni felső-középosztály üvegplafonját.

A jegybank adatai szerint egy magyar háztartásnak átlagosan 13 millió forint félretett pénze van, itt azonban fontos megjegyezni, hogy ez átlagos adat, benne vannak a szupergazdagok is – a magyar családok többségének egész egyszerűen nincs ennyi megtakarítása.

Kapcsolódó

A Blochamps Capital korábbi kutatásából kiderült, hogy a felső 10 százalék a vagyon mértékében is növekedést tudott mutatni, ők stabil megtakarításokkal és fix befektetési lehetőségekkel rendelkeznek. Az alacsonyabb jövedelmi helyzetű háztartások sokkal nehezebb helyzetben vannak, hiszen egyszerűen nem képesek félretenni a jövedelmükből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a befektetési ismereteink csak 20 százaléknyi szerepet játszanak pénzügyi sikereinkben. Mindennapi költési szokásaink és feleslegesen drága szolgáltatói szerződéseink ésszerűsítésével is anyagi tartalékot teremthetünk családunknak.

Néhány példa, hogyan szoríthatók vissza a költések:

  • érdemes olcsóbb internet- vagy mobilcsomagra váltani a kihasználatlan drágábbról,
  • évente ellenőrizzük, hogy nincs-e olcsóbb, ám ugyanolyan szolgáltatást kínáló bankszámla, casco-, lakás vagy kötelező gépjárműbiztosítási ajánlat a piacon a meglévő helyett
  • a bankunknál érdemes a fizetős sms-értesítés helyett az applikáció ingyenes push üzeneteiben kérünk tájékoztatást tranzakcióinkról,
  • a korábban igényelt, de már nem használt kiegészítő szolgáltatásokat is nézzük át.

A hitelen is spórolhatunk

Amennyiben céljaink megvalósításához elkerülhetetlen a hitelfelvétel, sokat spórolhatunk, ha időt szánunk a leginkább testhezálló hiteltípus, majd ezen belül a konkrét ajánlat megtalálására.

Hitel és hitel között is jelentős különbségek mutatkozhatnak, így érdemes jól átgondolni a döntést. A jegybank felhívta a figyelmet, hogy a választáskor érdemes a fogyasztóbarát minősített hiteltermékeket, például a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hiteleket keresni.

Lakáshitelre érdemes előtakarékoskodni, hiszen nagyobb önrész esetén kisebb összegű, így kisebb törlesztőrészletű és/vagy rövidebb futamidejű kölcsönt kell csak felvennünk.

Befektetési háromszög

Ha már van megtakarításunk, annak okos befektetéséhez mérlegelni kell a hozam, a kockázat és a likviditás között. A remélt magasabb hozam ugyanis gyakran jár nagyobb kockázattal, ha viszont a biztonság, illetve a pénzünk gyors elérhetősége a fontosabb, akkor lehet, hogy csak kevesebbet fialhat a konstrukciónk.

Kevesebb adó

Adókedvezményt is kapunk azoknál a megtakarításoknál, amelyek az államháztartás egyensúlyát is finanszírozzák – emlékeztet az MNB „Sok kicsi sokra megy” megtakarítási kampányának honlapja.

Önkéntes pénztári tagság, nyugdíjbiztosítás szerződés vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) megléte esetén akár százezres nagyságrendű személyi jövedelemadó-visszatérítés is járhat nekünk éves szinten. Júliustól a kamatadó mellett szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a nyereség után, ez alól azonban kivételt képez néhány befektetési forma, erre is érdemes odafigyelni. Ilyen például az ingatlanalap, a tartós befektetési számla (tbsz) és a lakástakarék-betét kamara.

Ha pedig az elmúlt bő négy évben kibocsátott hazai állampapírunk van, a szocho mellett még a kamatadó fizetési kötelezettség alól is mentesülünk.