A magyar lakosság alig több mint egyharmada (35 százalék) rendelkezik valamilyen fajta megtakarítással, a döntő többségnek (63 százalék) viszont semmilyen anyagi tartaléka nincsen. A lakosság fele (51 százalék) semmilyen megtakarítási formában nem bízik.
Akiknek viszont nincsenek averzióik a megtakarításokkal szemben, azok közül a legtöbben a magyar állampapírt preferálják (17 százalék), ezt követik a befektetési alapok és az egyedi részvények (8-8 százalék). A német (3 százalék) és az amerikai államkötvények (1 százalék) iránt szerény az érdeklődés.
A nők között jóval többen vannak azok, akik nem bíznak semmilyen megtakarítási formában (57 százalék), mint a férfiak között (45 százalék).
A magyar állampapírba vetett bizalmuk erősebb a férfiaknak (18 százalék), mint a hölgyeknek (16 százalék). Ugyanez a helyzet a befektetési alapoknál (9 és 7 százalék), valamint az egyedi részvényeknél (11 és 5 százalék).
A többség nem bízik a megtakarítási formák egyikében sem
Korcsoportokra lebontva a 60 év felettiek bíznak leginkább az állampapírban (19 százalék), őket követik a 40-59 évesek (17 százalék), majd a 18-39 évesek 14 százalékkal. A befektetési alapok viszont a fiatalok körében népszerűbbek (10 százalék), őket követik a középkorúak (7 százalék), mjad a 60 év felettiek (6 százalék).
Az egyedi részvényeknél még nagyobb a szórás: a 18-39 évesek 10 százaléka preferálja, tőlük kevéssel maradnak el a középkorúak (8 százalék), de látványosan kevesen választják már ezt a megtakarítási formát a 60 év felettiek körében (3 százalék).
A 18-39 évesek több mint fele (52 százalék) nem bízik egyik megtakarítási formában sem, náluk is bizalmatlanabbak a 60 év felettiek (55 százalék), és minden második középkorú honfitársunk sem bízik a megtakarításokban (49 százalék).
Az alacsonyabb iskolázottság kevesebb pénzügyi tudatossággal jár
Végzettség tekintetében a kutatás megállapította, hogy annál bizalmatlanabbak a megtakarításokkal kapcsolatban a magyar emberek, minél alacsonyabb a végzettségük: az alapfokú végzettségek 57 százaléka nem bízik semmilyen formájában, a középfokú végzettségűeknek közel a fele (49 százalék), a diplomával rendelkezőknek pedig a 40 százaléka.
Akik rendelkeznek megtakarításokkal, azoknál az állampapír a leginkább népszerű (16-18 százalék). Jóval nagyobb a szórás befektetési alapoknál, amelyekben a felsőfokú végzettségűek bíznak a leginkább (14 százalék), a középfokú (8 százalék) és az alapfokú végzettségűek (6 százalék) viszont jóval kisebb arányban teszik ezt.
Budapesten és a vármegyeszékhelyeken jobban bíznak az állampapírokban (22-23 százalék), mint a városokban és a községekben 10-16 százalék). Feltűnően magas a megtakarítási formák elutasítása a községekben élők között (64 százalék), a városokban, a vármegyeszékhelyeken és a fővárosban viszont már nincsenek többségben a bizalmatlanok (46-48 százalék).