A megújuló energiaforrások a teljes unió igényeinek 21,8 százalékát fedték le 2021-ben az Euronews szerint, amire uniós átlagként tekinthetünk. Romlott a tendencia, hiszen 2020-hoz képest 0,3 százalékkal visszaesett a zöldenergia használata. A történelemben először csökkent a megújulók aránya, amihez hozzátett, hogy megugró kereslethez kellett alkalmazkodni a koronavírus-világjárvány miatti lezárások feloldása után.

Az Eurostat szerint Európa energetikai infrastuktúrája jó helyzetben van, a fejlesztések energiafüggetlenség irányába viszik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a következő öt évben globálisan annyi megújuló energiának teret adó kapacitás lesz, mint az elmúlt két évtizedben összesen.

Magyarország alulteljesített

Megint Svédország teljesített a legjobban 2021-ben a megújuló energiát használó uniós országok között. Energiaszükségleteik nagyját, 63 százalékát biomasszából, víz-, és szélenergiából, földhőből és bioüzemanyagokból fedezik. A biomassza azonban lényegében erdei fahulladék, elégetése nem éppen megújuló vagy környezetbarát.

Finnország követte az első számút 43 százalékkal, utána Lettország a harmadik legzöldebb energia tekintetében 42 százalékkal, főként biomassza és vízenergia hasznosításával.

Említésre méltó helyen áll Észtország 38, Ausztria 36, és Dánia 35 százalékkal – náluk a szél- és a vízenergia dominál.

A teljes kontinensen Izland nyert 86 százalékkal, utána Norvégia a szél- és vízenergia felhasználása miatt.

A 2021-ben átlag alatt teljesítő országok listáján szerepel Magyarország is 27 uniós tagállamból 15 között:

  • Belgium,
  • Bulgária,
  • Csehország,
  • Németország,
  • Írország,
  • Spanyolország,
  • Franciaország,
  • Olaszország,
  • Ciprus,
  • Luxemburg,
  • Magyarország,
  • Málta,
  • Hollandia,
  • Lengyelország
  • és Szlovákia.

Luxemburg a 12 százalékot sem érte el (11,7), Málta 12,2 százalékkal a második legrosszabb. Az előbbiket csak egy tizedszázalékkal körözi le Hollandia (12,3), majd Írország (12,5) és Belgium (13 százalék).

Az Európai Unió 2030-ra 40 százalékos arányt tűzött ki a megújuló energiák használatában, de szóba jött a 45 százalékos célkitűzés is. Az IEA szerint a folyamatot a tagállamok tiszta energiát használó projektekkel, például a napelemekre vonatkozó kedvezményes ösztönzőrendszerekkel pezsdíthetnék fel.