Világviszonylatban a nőket leggyakrabban érintő daganatos megbetegedés a méhnyakrák, a betegség az orvostudomány szerint szinte teljes mértékben megelőzhető és jól gyógyítható. Évente globálisan 600 ezer esetben fordul elő, és 300 ezer nő meghal a betegség miatt. Magyarországon évente 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak és 400 nő sajnos meg is hal, mondta a Magyar Egészség-gazdasági Társaság online konferenciáján, Bertókné Tamás Renáta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Szűrésirányítási Főosztályának főosztályvezetője.

Egyelőre Magyarországon sem a megbetegedési sem a méhnyakrák szűrések mutatóiban nem sikerült áttörést elérni, pedig a szervezett szűrővizsgálatok húsz éve elérhetők

– emelte ki a főosztályvezető.

Azonnali beavatkozásra van szükség

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos módon modellezte, hogy milyen következményei lesznek annak, ha nem történnek konkrét lépések a méhnyakrák eliminációja (megszüntetése) ügyében. Az elemzések azt mutatták, ha minden így marad a régiben akkor 2030-ig, 400 ezerre csökkenhet a betegek száma, a méhnyakrák miatti halálozás pedig a 300 ezerről, akár 400 ezerre is emelkedhet. A méhnyakrákos megbetegedése 95 százalékát a HPV okozza. 

Magyarországon a fiatalok HVP vakcinációja 2014-től indult el iskolai kampányoltás keretében a lányoknál, 2020-tól pedig a fiúkat is oltják már, szintén hetedikes korban.

Az idei még nem végleges adatsor, de a lányok esetében 82 százalékos, a fiúknál pedig 74 százalékos lehet az átoltottság, a WHO ajánlása szerint a célérték a 90 százalékos átoltottság lenne.

A méhnyakrák elimininációjáról, akkor beszélhetünk, ha megbetegedés szám 100 ezer főre vetítve nem haladja meg négy esetet

– mondta Bertókné Tamás Renáta. 

Kiemelte, hogy a WHO kidolgozott egy 90-70-90-es célértékszámot.

A modell három olyan célt határoz meg, ami szükséges a méhnyakrák eliminációjához: 

  • Az első 90-es célértéket a lányok esetében tűzték ki. Ennek lényege, hogy a fiatalok 15 éves korukig 90 százalékban megkapják a HPV elleni védőoltást.
  • A második célértékszám a 70, ez szimbolizálja, hogy a nők 70 százalékát 35-45 éves koruk között legalább kétszer teszteljék magas érzékenységű teszttel.
  • A harmadik 90-es célérték szám pedig azt jelenti, hogy ha egy nőnél diagnosztizálták a méhnyakrákot, akkor 90 százalékuk kapjon korszerű kezelést. 

Már van magyar méhnyakrák eliminációs bizottság

A WHO-s stratégiához egyébként Magyarország 2022-ben már csatlakozott. Ezután 2024-ben alakult meg Magyarországon az NNGYK égisze alatt működő eliminációs bizottság. A szervezetben szakmaközi együttműködés és a méhnyakrák kezelésben és felismerésében érintett szervezetek szoros együttműködése zajlik. Többek között a bizottság tagjai, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kollégái, nőgyógyászok, onkológusok, daganat sebészek, citopatológusok, iskola orvosok, védőnők és betegszervezetek is. 

A bizottság célja, hogy egy akciótervet dolgozzon ki, amelyben a HPV elleni védőoltás, a rendszeres szűrésen való részvétel és a megfelelő időben történő ellátás hatékonyan szolgálja a betegségteher csökkentését, és hosszútávon a méhnyakrák eliminációját.

A WHO kiemeli: félintézkedés és a fokozatos megközelítés nem elég, azonnali gyors reakciókra van szükség az országok részéről, amihez politikai támogatottság és összehangolt együttműködésre van szükség, az egészségügyi hozzáférés, a vakcináció és a kezelések, szűrővizsgálatok esetében is.

A méhnyakrák eliminációja nem egy utópisztikus gondolat 

– emelte ki az NNGYK főosztályvezetője.

Ausztrália megcsinálta

A jó példák között említve kiemelte Bertókné Tamás Renáta, hogy Ausztrália 2028-ra de legkésőbb 2030-ra el fogja érni a célértéket, vagyis 100 ezer lakosra vetítve nem lesz több mint négy méhnyakrákos beteg. 

Az ausztrálok, folyamatosan változtattak a méhnyakrák szűrésen részvevő nők populációján, az oltást már 2006-ban törzskönyvezték és már akkor elkezdték a 12-13 éves lányok oltását. Majd szépen fokozatosan bővítették az oltottak körét, és áttértek a négy komponensű vakcináról a kilenc komponensű oltásra. Jó úton haladnak, hogy 2030-ra elérjék a vágyott célt, tette hozzá a főosztályvezető. Svédországban bár magas volt az oltásellenesek aránya, de ennek ellenére szép eredményeket értek el ott is, az HPV oltás és a méhnyakrák szűrés tekintetében is, emelte ki a főosztályvezető. 

Fontos a szűrővizsgálatok újragondolása

A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban elmondta: a méhnyakrák szűrés tekintetében a szakmai csoport a HPV alapú szűrés mellett tette le a voksát, erről már született is egy jogszabály módosító javaslat. Életkorfüggő lesz a szűrések metodikája.

A javaslatok szerint 25 és 28 éves korú nők esetében maradna a konvencionális citológia vizsgálat, de ha a kenet nem negatív, akkor HPV tipizálást javasolnak.

A 30 és 65 éves korú nők esetében öt évente történne szervezett méhnyakrák szűrés, ott az elsődleges vizsgálat HPV tipizálás, és ha eltérést találnak, akkor történne citológiai vizsgálat, de változásokhoz még egészségpolitikai döntés szükséges, tette hozzá a főosztályvezető.

Szakértők szerint a hagyományos szűréssel szemben a HPV alapú szűrés egészség-gazdasági szempontból is kifizetődőbb hosszútávon.

Úgy fogalmazott, hogy WHO által támasztott harmadik stratégia cél elérésében, az onkológiai ellátásban van a legkevesebb dolgunk, a megfelelő terápia mindenki számára biztosított. Akinél ma Magyarországon rákot diagnosztizálnak, annak a kezelése megoldott. 

Fontos az oltások szélesebb körű elterjedése, nem csak a hetedikeseknél, hanem az egyéb életkorban beadott HPV oltások tekintetében is. Az új szűrési módszer bevezetése nem várathat magára, emellett nagyon fontosak a megelőzési kampányok és az edukáció is – emelte ki.

Új vakcina is érkezhet

A vakcinák továbbfejlesztése is felmerült, az ágazat és a gyógyszeripar is nyitott erre, és már klinikai kutatások zajlanak egy 14 és 16 komponensű oltással kapcsolatban, erről Nagy-Tóth Ildikó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke beszélt. Jelenleg a kilenckomponensű oltást használják Magyarországon is, de korábban volt négykomponensű HPV elleni védőoltás is forgalomban.

Újraélesztenék a védőnői méhnyakrák szűréseket

A védőnői méhnyakrák szűrések korábban, 2016-ban nagyon szép eredményeket hoztak Magyarországon, de az egészségügyi szervezetek átalakítása során elkopott, mondta Bertókné Tamás Renáta. Jelenleg azon dolgoznak, hogy megpróbálják megerősíteni a védőnői méhnyakszűrést. Tolna vármegye egy nagyon jó példa a védőnői szűrővizsgálatok újraélesztésére. Egy tucat védőnő ismét végez szűrővizsgálatokat, és 17 védőnő hamarosan bekapcsolódik majd a programba, így Tolna vármegyében hamarosan már 29 védőnő fog méhnyakrák szűréseket végezni. 

Történelmi lépés előtt állunk 

A méhnyakrák 95 százalékát a HPV eredetű vírusfertőzés okozza. Ez az egyetlen jól ismert víruscsalád áll a megbetegedés hátterében – mondta Kovács-Borbás Veronika, az  Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének AIPM menedzsere. Ennek azért is van hatalmas jelentősége, mert ez azt is jelenti, hogy döntő többségében ezek a megbetegedések megelőzhetők a védőoltással.

Lassan Magyarországon is egy teljes generáció válik védetté, hiszen a 2014-ben oltott lányok mára már 23 éves nővé cseperedtek. 

A HPV vakcináció előnyei között említette, hogy az EU országaiban a HPV oltással évente 27 ezer megbetegedés és 12 ezer haláleset előzhető meg. Azokban az országokban, ahol az átoltottság magas, ott a szűrések száma is csökkenthető az oltott populáció körében. Az életen átívelő hét alkalom helyett három méhnyakrák-szűrés is elegendő lehet. De Magyarországon még nem tartunk itt, emelte ki az AIPM szakembere.

Jelentős gazdasági haszonnal is jár a magas HPV átoltottság. Példaként említette, ha az EU 27 országban ha minden nőt beoltanának, akkor évente hatmillió munkaóra és 400 millió euró jövedelem maradhat a gazdaságban. Példaként olasz adatokat említett, ami szerint a magas HPV átoltottsággal évente 2836 új méhnyakrákos eset előzhető meg Olaszországban, a szűrések száma felére csökkenthető, és az ellátórendszer 74 millió eurót spórolna meg.

A betegek kezelésével kapcsolatban kiemelte Kovács-Borbás Veronika, hogy EU-ban minden beteg számára elérhetők a modern, innovatív terápiák. Szerencsés lenne azonban minél szélesebb körben, könnyen elérhetővé tenni azokat az immunterápiákat, melyek még jobban segítenek a betegeknek és ehhez rendszerszintű tb-támogatásra van szükség. 

Fontos lenne, Magyarországon is, ahogy a svédek ezt már megtették, hogy az állami és magánellátásban végzett szűrővizsgálatok eredményét és a HPV oltásokat egy közös betegregiszterbe vezessék, és rendelkezésre álljanak az információk, ami az eliminációs stratégia szempontjából elkerülhetetlen.

Kapcsolódó