Interjút adott a Magyar Nemzetnek az energiahivatal elnöke. Horváth Péter három témában nyilvánult meg: dícsérte a 2013 óta működő lakossági rezsicsökkentési rendszert, megismételte a második Metár-tender eredményességéről a hivatal által korábban, január végén már közölt információkat, valamint megnyugtatta az Elmű-Émász fogyasztóit, hogy bár a cég visszaadta a villamos energia egyetemes szolgáltatási jogosultságát, az új szolgáltató cég kiválasztásáig sincsenek veszélyben a fogyasztók.

Horváth Péter - akit az energia szektor állami és piaci szereplőinek nagy meglepetésére, Orbán Viktor tavaly nyáron újra kinevezett az energiahivatal élére - visszatérése óta nem kereste a nyilvánosságot.

Kapcsolódó

Lapunk korábban megírta: Horváth 2010-2013 között volt a hivatal első embere, és levezényelte a rezsicsökkentést, de ennek a MEKH szakmaisága látta kárát, ráadásul az intézményt strukturálisan is a működőképessége határára juttatta - ezért annak éléről idő előtt távoznia is kellett. Tavaly júliusban éppen azt a Dorkota Lajost váltotta, aki nemcsak, hogy kitöltötte a 7 áves mandátumát, de akit éppen azért nevezett ki a miniszterlenök a hivatal élére 2013-ban, hogy rendbe szedje az intézményt. Horváth a MEKH-hez hasonlóan sem az MVM-ben, sem a rezsiholdingban, sem pedig a Mátrai Erőmű élén nem töltötte ki az eredetileg meghatározott mandátumát.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában az olvasható, hogy úgy tartja: "a rezsicsökkentés bátor lépés volt", és az, hogy a lakossági áram- és födhgázárakat azóta is sikerült tartani, a lépés helyességét igazolja. "Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók ma is a legkedvezőbb árat fizetik az áramért és a gázért. A rendszer kiállta az idő próbáját, működik, a piac alkalmazkodott hozzá" - mesélte a napilapnak.

Arra nem tért ki, hogy a piaci árak időközben többször is, hosszú időre az államilag biztosított árszint alá estek be, így a földgáz is, az áram is lehetett volna olcsóbb. Arról sem beszélt, hogy a rezsiharc nem csupán az árcsökkentésért indult el, s hogy más olvasatban ez a lépéssorozat a lakosságról levett terheket a vállalati fogyasztókra (illetve: részben a kereskedőkre és az energiaszolgáltatást végzőkre) csoportosította át, melyek (ahogyan a szektorális különadók is) máig terhelik az érintett szektor versenyképességét. Ennek gazdasági mozgástér-szűkítéséről is beszéltek előadók a napokban tartott Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) éves konferenciáján - ahová Horváth Péter is meghívták.

Az energiahivatali vezető arról viszont beszélt, hogy fontos eredménynek tartja, hogy a földgáz- és villamosenergia-ágazat esedékes költség-felülvizsgálata megtörtént. Az új árszabályozási ciklushoz igazítható árképzés (ez tartalmazza a hálózat és az infrastruktúra használatának, illetve a kereskedelemnek a felhasználók-fogyasztók felé elismertethető költségelemeit) azonban valójában azért külön is érdekes terület, mert az, hogy a lakossági áramszámlán a "termék árának befagyasztása" ellenére is látható már némi drágulás, éppen arra vezethető vissza, hogy a korábban, Horváth Péter első energiahivatali regnálása idején kialakított hálózati-, és kereskedelmi költségelemek a korábbi szinten tarthatatlanná váltak. Mert az igaz ugyan, ahogyan az elnök nyilatkozta, hogy a költség-felülvizsgálat az infrastruktúra használatára és a kereskedelem költségeire terjed ki, és direktben nem foglalkozik a rezsicsökkentéssel védett termék árával, csakhogy: míg korábban a gáz-, és villanyszámlának ez utóbbi korábban nagyjából a felét tette ki, ma már csak a 40 százalékát.