A felmérésből továbbá kiderül, hogy Magyarországon a lakosság 44 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Unió támogató szerepet tud betölteni a munkahelyteremtésben, míg a megkérdezettek 52 százaléka szerint uniós tagságunk nem segít ebben, s ez a csatlakozáshoz képest illúzióvesztést is jelez.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Policy Solutions elemző intézet által szervezett "Európa jövője" című vitaestsorozat első állomásán, amelyet  "Hogyan jönnek létre új munkahelyek?" címmel rendeztek meg, Andor László uniós biztos és Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára igen ambíciózus célkitűzésnek nevezte a tíz év alatti egymillió új munkahely létrehozását.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy a közvélemény percepciója nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet. Rámutatott arra, hogy az Európai Unió forrásainak jobb felhasználása komoly lehetőséget, kitörési pontot jelenthet Magyarország számára a munkahelyteremtés terén. A biztos szerint Magyarországon az elmúlt másfél évben történtek olyan lépések - például a társasági adó csökkentése, de akár ide tartozhat a forint gyengülése is -, amelyek növelhetik a munkahelyek számát, ugyanakkor ezt ellensúlyozzák olyan kormányzati intézkedések, mint az új adónemek kivetése vagy a devizahiteles-probléma. Andor kiemelte, hogy a magyar kormány gazdasági és munkahelyteremtési céljai a legambiciózusabbak Európában, egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy ezek 2020-ig valóban megvalósíthatóak-e.

Nagy a kormányok felelőssége

Andor szerint a foglalkoztatási helyzet alakulásában a nemzeti kormányoknak a legnagyobb a felelősségük, és bár az EU lehetőségei korlátozottak például az USA-hoz képest, az Európai Szociális Alap kifizetéseinek az elmúlt időszakban tízmillió kedvezményezettje volt, ezzel pedig 2010-ben kétmillió új munkahely jött létre az Európai Unióban. Az uniós biztos szerint erősíteni kell a közösségi politikát, a kohéziót az EU tagországai között, enélkül ugyanis lehetetlen felszámolni a munkanéküliséget, amelynek tartósan 10 százalék feletti aránya elfogadhatatlan.

Bírálta a kormány gazdaságpolitikáját az "Európa Jövője" vitaesten Mellár Tamás közgazdász. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke szerint a jövő évi költségvetés alapján 2012-ben nemhogy százezer - ez kellene ahhoz, hogy a kormány célkitűzése teljesüljön - de tízezer munkahely sem jön majd létre Magyarországon. A közgazdász szerint a kormány által indított közmunkaprogram helyes célkitűzés, de csupán kármentés, amely önmagában nem képes tartósan megoldani a foglalkoztatási gondokat.

Stratégiai hiba a forráskivonás a felsőoktatásból

Mellár szerint stratégiai hiba, hogy a kormány a Széll Kálmán terv alapján 88 milliárd forintot készült kivonni a felsőoktatásból. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy az oktatási reformokra égető szükség van, de az ilyen mértékű pénzkivonás kifejezetten negatív hatással lehet a gazdaságra.

A közgazdász elhúzódó pénzügyi válságra számít szerte a világon, ugyanis szerinte jelenleg nem adottak a feltételek egy olyan jellegű technológiai váltáshoz, amely például a harmincas- vagy a kilencvenes évek eleji recessziónak véget vetett. Magyarországon ráadásul tovább romolhat a helyzet: "a kormány ugyanis nem találta meg a foglalkoztatás növelése felé elindító lépéseket" - összegezte véleményét Mellár.